Hiába nőtt tavasz végén óriási mértékben az építőipar teljesítménye, még mindig nem érte el a korábbi évek szintjét. Mégis hatalmas különbség van az előző évek ingatlanépítési láza és a mostani között: olyan sokan vándoroltak ki a közelmúltban, hogy nagyon kevés a szakember, ami óriási csúszásokat okoz az építőiparban, miközben jelentősen nőttek a költségek. Így bár első látásra jól hangzik, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint májusban az építőipari termelés volumene 35,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, ezzel az eredménnyel is csak a 2014. áprilisi teljesítményét hozta a szektor.
Az ágazatot most is az uniós és a kormányzati beruházások fűtik, lényegében ettől függ, hogy milyen statisztikai adatok látnak napvilágot, igaz azonban, hogy a magánmegrendelések is feljöttek. A szektor 2015-ben érte el a csúcsát, amikor is az európai uniós támogatások ömlöttek az országba, majd az új uniós finanszírozási ciklus elején, 2016-ban lassult a brüsszeli pénzek utalása. Idén ismét elkezdtek beáramlani a brüsszeli források, és ezzel párhuzamosan újból szebb számokat mutatnak a hazai statisztikák. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az építőipar idei teljesítménye csak arra lesz elég, hogy utolérje magát az ágazat, ráadásul kockázatokkal is számolni kell a szektorban. – Bár az idei adatok kétségtelenül látványos növekedést mutatnak, a tényleges helyzet felemás. Az idén akár 20 százalék feletti bővülés várható a szektorban, ám ez ahhoz lesz csak elég, hogy az ágazat korrigálja a tavalyi 18,8 százalékos visszaesést – tette hozzá. Az építőipari rendelésállomány májusban több mint 90 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet, ugyanakkor Németh Dávid szerint nem biztos, hogy az ágazat képes lesz idejében teljesíteni a rendeléseket. – Egyre súlyosabb problémát jelent ugyanis a kapacitáshiány, ez pedig késedelmeket okozhat a munkálatokban – mondta Németh Dávid. Az új lakásvásárlóknak észnél kell lenniük, mivel a szerződés aláírásakor kialkudott határidőre nem biztos, hogy elkészül az ingatlan. Sokan már eladták a lakásukat és a szerződés szerinti időpontra időzítették a költözést. Vannak olyanok, akik pedig albérletbe költöztek, és számolniuk kell vele, hogy tovább kell ott maradniuk.
Horváth András, a Takarékbank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei első negyedévben 275,3 ezren dolgoztak az építőiparban, ami egyelőre csupán 3,5 ezres növekedés az előző év azonos időszakához képest, és mintegy ötezres csökkenés az előző negyedévhez viszonyítva. – Ez látható a nagyobb lakásépítések csúszásán is, de a legutóbbi adatok szerint a már napi 15 ezer forintot elérő építőipari szakmunkásbér vélhetően megoldást fog kínálni, és az elmúlt 8 évben leépült ágazat gyors ütemben kilábalhat a gödörből – tette hozzá.
A késések mellett a vásárlók szempontjából más negatív következményei is vannak az ingatlanpiaci felfutásnak: ez a drágulás. Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője arra figyelmeztetett, hogy 2012 és 2016 vége között 30 százalékos volt a munkaerő drágulása az építőiparban, miközben az alapanyagok ára 10-12 százalékkal emelkedett. Az idei első fél évben legalább további 15 százalékkal nagyobb összeget kellett fordítani a bérekre, s egyes anyagok szűkössége miatt legalább 10 százalékos volt e téren is a drágulás. – Mindez megtizedelheti azokat a vállalkozásokat, amelyek nem tudják teljesíteni ezeket a feltételeket – hangsúlyozta Mester Nándor. További két tényező is zavart okozhat az ágazatban: egyrészt a második félévben felpörgő állami beruházások elszívják a munkaerőt, másrészt lesznek olyan ingatlanfejlesztő cégek, amelyek az eredeti helyett kisebb méretű lakóparkot építtetnek, mert pénzzavarba kerültek. Az emiatt érintett kivitelezőknek ugyanakkor jó eséllyel sikerül másik céget találniuk, akkora a munkájuk iránti kereslet.
