Horváth András, a Takarékbank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei első negyedévben 275,3 ezren dolgoztak az építőiparban, ami egyelőre csupán 3,5 ezres növekedés az előző év azonos időszakához képest, és mintegy ötezres csökkenés az előző negyedévhez viszonyítva. – Ez látható a nagyobb lakásépítések csúszásán is, de a legutóbbi adatok szerint a már napi 15 ezer forintot elérő építőipari szakmunkásbér vélhetően megoldást fog kínálni, és az elmúlt 8 évben leépült ágazat gyors ütemben kilábalhat a gödörből – tette hozzá.
A késések mellett a vásárlók szempontjából más negatív következményei is vannak az ingatlanpiaci felfutásnak: ez a drágulás. Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője arra figyelmeztetett, hogy 2012 és 2016 vége között 30 százalékos volt a munkaerő drágulása az építőiparban, miközben az alapanyagok ára 10-12 százalékkal emelkedett. Az idei első fél évben legalább további 15 százalékkal nagyobb összeget kellett fordítani a bérekre, s egyes anyagok szűkössége miatt legalább 10 százalékos volt e téren is a drágulás. – Mindez megtizedelheti azokat a vállalkozásokat, amelyek nem tudják teljesíteni ezeket a feltételeket – hangsúlyozta Mester Nándor. További két tényező is zavart okozhat az ágazatban: egyrészt a második félévben felpörgő állami beruházások elszívják a munkaerőt, másrészt lesznek olyan ingatlanfejlesztő cégek, amelyek az eredeti helyett kisebb méretű lakóparkot építtetnek, mert pénzzavarba kerültek. Az emiatt érintett kivitelezőknek ugyanakkor jó eséllyel sikerül másik céget találniuk, akkora a munkájuk iránti kereslet.
