A kereslet továbbra is erőteljes lesz az albérleti piacon, s ez a magas bérleti díjak fennmaradását vetíti előre – nyilatkozta lapunknak a Balla Ingatlanirodák tulajdonos ügyvezetője. Balla Ákost annak kapcsán kérdeztük meg, hogy jövőre számottevően mérséklődnek a bérbeadókra kirótt közterhek. A szakemberek szerint ugyanakkor nem kényszerülnek rá a tulajdonosok, hogy ezt a könnyítést továbbadják a bérlőknek.
Jelenleg a lakásukat kiadó magánszemélyeknek a bevételük után meg kell fizetniük a 15 százalékos személyi jövedelem adó mellett a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) is. Januártól azonban megszűnik ehofizetési kötelezettség, ezt azonban nem valószínű, hogy árengedmény formájában tovább adják a lakástulajdonosok a bérlőiknek. Így ez a többletjövedelem náluk marad. Vagyis jövőre a mostaninál is jövedelmezőbb üzlet lesz a lakások kiadása. Mivel stabil a kereslet az albérletek iránt, 12–20 milliós befektetéssel 4-6 százalék körüli hozam érhető el, jövőre viszont ez a hozamszint akár 7-8 százalékra is emelkedhet.
A bérleti díjak idén országos átlagban csak néhány százalékkal emelkedtek a tavalyihoz képest, de továbbra is jelentős szóródást mutatnak az egyes településeken, illetve Budapesten a különböző városrészekben. Az átlagos négyzetméterenkénti ár a fővárosban havi két-háromezer forint, de a felkapott helyszíneken találkozni lehet akár négyzetméterenként négy-ötezer forintos bérleti költségekkel is. A vidéki nagyvárosokban az átlagos tarifa négyzetméterenként ezerötszáz-kétezer forint, de az olcsó bérleményekért is elkérnek ezer forintot négyzetméterenként.
A legnagyobb kereslet főként a diákvárosokban, Budapesten, Győrben, Pécsett, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon mutatkozik az albérletek iránt, de a nagy régióközpontok mellett Kecskemét, Eger, Dunaújváros, Veszprém, Szombathely albérleti piacán is markánsan érezhető az albérletek iránti igény erősödése. Az ipari beruházások nyomán ugyanis éppen ezekben a városokban jelentős a diákok mellett a munkavállalási céllal beköltözők száma is, akik rövid távon szintén lakást bérelnek, és csak később próbálnak saját ingatlanhoz jutni. Az albérlet-kiadási főszezon a nyár végén éri el a csúcsot, amikor a felsőoktatási intézményekbe felvett több tízezer diák megrohamozza az egyetemi városok albérletpiacait. Ilyenkor az oktatási központokhoz közeli bérlemények szinte pillanatok alatt bérlőre találnak, méghozzá akár húsz-harminc százalékkal drágábban, mint az egyetemektől távolabbi városrészekben. A legcsendesebb időszakok pedig általában az év végi és az év eleji hónapok. Az évnek ebben a részében általában lassabban is találnak bérlőket a tulajdonosok, és az áraikat is csak akkor tudják emelni, ha az adott ingatlan a városközpontban található. Hozzáértők úgy látják: a jelenlegi, sokak számára megfizethetetlen albérleti díjak csak akkor mérséklődnének számottevően, ha a kormány beindítana az alacsony jövedelműek számára egy szociálisbérlakás-programot.
