Ma a Szegedi Törvényszéken folytatódik Ahmed H. ügyének megismételt elsőfokú eljárása. A férfit 2016 novemberében ítélték első fokon tíz év fegyházra, amiért a vád szerint szervezője volt a röszkei határátkelőnél 2015. szeptember 16-án történt zavargásnak. Mint ismeretes, 2017 júniusában másodfokon a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az ítéletét és új elsőfokú eljárást rendelt el. A Kúria később azt állapította meg, hogy törvénytelen volt az ítélet hatályon kívül helyezése.
A vád szerint Ahmed H. a szerb határ lezárása után, a Röszke–Horgos határátkelő szerb oldalán hangosbeszélőn keresztül a határ megnyitását követelte a magyar rendőröktől kétórás ultimátumot adva az átengedésükre, a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzve. A vádlott három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően – a határt lezáró kaput a magyar rendőrök az események egy pontján feladták – illegálisan magyar területre lépett. A tömeget a magyar rendőrök visszaszorították, a vádlott is visszatért a szerb oldalra, de három nappal később, Győrben őrizetbe vették.
A férfi pere és elsőfokú ítélete komoly tiltakozásokat váltott ki, közleményben fejezte ki aggodalmát az amerikai külügyminisztérium is, sürgetve a Röszkénél történtek független vizsgálatát. Az ügy helyett kapott a magyarországi helyzetről május közepén az Európai Parlament által elfogadott jelentésben is: eszerint Ahmed H.-t egy „tisztességtelen bírósági eljárás során” ítélték tíz évre, csak azért, „mert a feszültségek oldására megafont használt és három tárgyat hajított a határőrökre”. Erre mondta Orbán Viktor miniszterelnök, hogy „Brüsszel nyíltan a terroristák pártjára állt”.
