A nagy előrelépés napja lehet Székelyföldön – ezzel indul az év második hete

Egy táborba kerültek a romániai magyar pártok: közös autonómiakezdeményezést jelentenek be.

Keményen nekikezdett 2018-nak Emmanuel Macron. Úgy tűnik, a francia vezető a brexitet lehetőségként éli meg és arra törekszik, hogy még nagyobb szerepet kapjon az uniós geopolitika alakításában. Macron néhány napja még az Élysée-palotában tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, és nem rejtette véka alá azt a véleményét, hogy nem tetszik neki a tavaly júliusi államcsínykísérlet utáni nagyszabású megtorlássorozat. És arra is utalt, hogy a történtek miatt az ország uniós csatlakozásáról szóló tárgyalásokban nem várható előrelépés.

Ma pedig három napra Kínába utazik és állami vezetőkkel tárgyal az Európai Unió és Kína kapcsolatának szorosabbra fűzéséről. A találkozónak különös színezetet ad, hogy Macron az újévi beszédében is megemlítette Kínát, igaz, ott az EU egyik riválisaként. „Európa olyan gazdasági, szociális, ökológiai és tudományos hatalommá válhat, mely helyt tud állni Kínával és az Egyesült Államokkal szemben” – mondta.

A politikai elemzők szerint a Kína számára azért lehet fontos ez a találkozó, mert igyekszik minél több támogatót állítani a gazdasági beruházásokban megmutatkozó nagyhatalmi törekvései mellé, míg Macron a brexit miatt kialakult hatalmi vákuum betöltésében találhat partnerre Kínában. A brit lapok azt is megjegyzik, hogy a francia elnök hamarabb utazik Kínába, mint Theresa May, aki csak január végén látogat Pekingbe. Ez azért lehet érdekes, mert a britek távozásáról szóló döntés megszületése előtt Kína Nagy-Britanniát tartotta az egyik legszorosabb európai szövetségesének, ám mostanság mintha ezt a szerepet Franciaország vette volna át.

A mai nap nem maradhat majd ki a székely autonómiatörekvésekről szóló könyvekből. Együtt tart sajtótájékoztatót a három romániai magyar párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), hogy bejelentsék: összehangolják az autonómiatörekvéseiket. Ez nagy előrelépés lehet, hiszen eddig nem sikerült a pártoknak közösen összehozniuk egy olyan szabályrendszert, amelyik egy későbbi autonómia alapköve lehetne. Igaz ugyan, hogy nemrégiben a Magyar Polgári Párt alelnöke, Kulcsár-Terza József benyújtott egy, a Székely Nemzeti Tanácshoz kapcsolódó törvénymódosítást, de annak a jövője finoman szólva is kétséges. Eddig ugyanis minden hasonló törekvés elbukott a bukaresti parlamentben. A 2014-es elnökválasztási kampány előtt az RMDSZ is bemutatott egy, a dél-tiroli autonómiára hasonlító törvénytervezetet, és közvitára is bocsátotta, de azóta sem terjesztette a parlament elé. A mai sajtótájékoztató már csak azért is fontos, mert mindhárom párt vezetője részt vesz rajta, márpedig ilyesmi mostanában nem fordult elő. Persze egyelőre kérdéses, hogy 2018-ban sikerül-e áttörést elérniük. Többen amiatt aggódnak, hogy az egyesülés centenáriumán a románok provokációnak tekinthetik az autonómiakezdeményezést.

Ma a Szegedi Törvényszéken folytatódik Ahmed H. ügyének megismételt elsőfokú eljárása. A férfit 2016 novemberében ítélték első fokon tíz év fegyházra, amiért a vád szerint szervezője volt a röszkei határátkelőnél 2015. szeptember 16-án történt zavargásnak. Mint ismeretes, 2017 júniusában másodfokon a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az ítéletét és új elsőfokú eljárást rendelt el. A Kúria később azt állapította meg, hogy törvénytelen volt az ítélet hatályon kívül helyezése.

A vád szerint Ahmed H. a szerb határ lezárása után, a Röszke–Horgos határátkelő szerb oldalán hangosbeszélőn keresztül a határ megnyitását követelte a magyar rendőröktől kétórás ultimátumot adva az átengedésükre, a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzve. A vádlott három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően – a határt lezáró kaput a magyar rendőrök az események egy pontján feladták – illegálisan magyar területre lépett. A tömeget a magyar rendőrök visszaszorították, a vádlott is visszatért a szerb oldalra, de három nappal később, Győrben őrizetbe vették.

A férfi pere és elsőfokú ítélete komoly tiltakozásokat váltott ki, közleményben fejezte ki aggodalmát az amerikai külügyminisztérium is, sürgetve a Röszkénél történtek független vizsgálatát. Az ügy helyett kapott a magyarországi helyzetről május közepén az Európai Parlament által elfogadott jelentésben is: eszerint Ahmed H.-t egy „tisztességtelen bírósági eljárás során” ítélték tíz évre, csak azért, „mert a feszültségek oldására megafont használt és három tárgyat hajított a határőrökre”. Erre mondta Orbán Viktor miniszterelnök, hogy „Brüsszel nyíltan a terroristák pártjára állt”.

Ma a gazdasági híreket az adatok uralják. A KSH a tavaly novemberi ipari és kiskereskedelmi adatok első becsléseit publikálja, emellett az államháztartás 2017-es számai is napvilágot látnak. A külföldi adatok közül a német ipari megrendelések lehetnek érdekesek, ezek ugyanis áttételesen a magyar gazdaság helyzetének alakulását is előrevetítik.

Az előző Európa-bajnokságon nyolcadik helyen végzett svédek ellen készül a napokban a héten rajtoló horvátországi Eb-re a magyar férfiválogatott. A szombati 29-29 után a mai nap újra megmérkőznek a felek, ami azt jelenti, hogy Ljubomir Vranjes szövetségi kapitány újabb tapasztalatokat gyűjthet. A mérkőzést az M4 adja 19.15-től.