Kezdjük is az aranyos kis rajzos, esti mesélős könyveknek tűnő Jeffrey Brown-kötetekkel. A negyvenéves művész Star Wars-képregényekkel kezdte a Csillagok háborúja galaxisban való munkálatokat, majd első Darth Vaderrel kapcsolatos önálló alkotása is megjelent, itthon a Szukits Kiadó adta ki 2012-ben a Darth Vader és fiát. Ezt követte még három kötet, amelyet magyarul külön-külön, de mégis egyszerre adott ki a Kolibri.
A Jó éjt, Darth Vader; a Vader kicsi hercegnője és a Darth Vader és barátai ugyanott folytatja, ahol a ’12-es kötetben abbahagyta. Az évente kiadott újabb köteteiben ugyanazt nyújtja, mint amivel berobbant a Star Wars-rajongók látókörébe: egy-két képpel elmesélt, mindannyiunknak ismerős történeteket. Mindennapi nevelési nehézségeink a Star Wars világában – ezt nyújtja Jeffrey Brown, és ebből a szempontból a kötetek sokkal inkább szólnak a szülőknek, mint a gyerekeknek.
Ebből a szempontból pedig egyértelműen a Vader kicsi hercegnője a legjobb a három könyvből, hiszen ebben olyan gondokkal küzd a sötét nagyúr, amelyekkel nem is szembesülhetett az eredeti történet szerint, a lányos apukák viszont igen. A szíveket meglágyító, kislányos mosolyok; a gyermek „művészetének” értékelhetetlensége; a pimaszság; a kamaszodással járó öltözködési és pasigondok mind-mind be-betörnek az Erő sötét oldalán is lágyszívű Darth Vader páncélzata alá.
A másik két kötet szintén jó, de nem annyira, mint a Leia hercegnős. Ugyanakkor nem csak azért ajánlható inkább felnőtteknek a kötet, mert felnőttproblémákról szól. A poénok többsége évtizedes élettapasztalat nélkül is érthető, viszont a Star Warsszal kapcsolatos háttértudásra mindenképpen szükség van. Olyannyira, hogy nem árt egynél többször látni a klasszikus trilógia epizódjait ahhoz, hogy mindent fel lehessen fogni Jeffrey Brown rajzaiból.
Ebből a szempontból egy fokkal jobban áll Tony DiTerlizzi és Ralph McQuarrie közös könyve, amely Luke történetét mutatja be. Ezt nyugodtan lehet gyermek kezébe adni, mindent érteni fog belőle, hiszen a szöveg könnyed, és feldobják a képregények világából kölcsönzött hangutánzó szavak is.
Ám a Luke Skywalker, jedi lovag kalandjai című kötet nem a szöveg miatt egyedülálló. Ralph McQuarrie illusztrációi az okai annak, hogy minden Star Wars-rajongó számára kötelező darabról beszélünk. Ralph McQuarrie neve csak az elvetemültebb fanatikusok fülében rezonál ismerősen, és ez nem is véletlen, hiszen a Star Warshoz George Lucas nevét kötjük. Pedig McQuarrie is rendkívül fontos szerepet játszott abban, hogy a film olyan lett, amilyen, mivel ő készítette a látványterveket.
A korábban a Boeingnek dolgozó McQuarrie-t Lucas még akkor kereste meg, amikor nem volt végleges a forgatókönyv, így vannak bizonyos részletek, amelyek végül másképp alakultak a filmben (például egy ponton szőke Leiát is látni a kötetben). Az aggódó 20th Century Foxot George Lucas végül Ralph McQuarrie festményeivel tudta elkápráztatni, így a fejesek rábólintottak a szereplőválogatás megkezdésére, a többi pedig már – ahogy mondani szokás – történelem.
„Ralph McQuarrie volt az első, akit megbíztam, hogy segítsen nekem megálmodni a Star Wars világát. Zseniális közreműködése, páratlan produkciós festményei hajtották és ösztönözték az eredeti Star Wars-trilógia szereplőgárdáját és stábját. Mikor szavakkal nem tudtam elmondani, mire gondolok, csak rámutattam Ralph valamelyik mesés képére, és azt mondtam: »Csináld így!«” (George Lucas Ralph McQuarrie 2012-es halálakor)
Mindenesetre az biztos, hogy ha nincs az illusztrátor, akkor nincs Csillagok háborúja bemutató sem 1977. május 25-én. Nincsen továbbá ez a kötet sem, amelyben tényleg falra illő festmények szerepelnek.
A fenti köteteket inkább olyanoknak ajánljuk, akiknek már van némi Star Warsszal kapcsolatos háttértudása, de szeretnék, ha a gyermekük is megszállottja lenne ennek az univerzumnak.
