A Csukás-díj felnőttkorba lépett

Csukás István költő, meseíró szerint kevés ma a gyerekeknek szóló, színvonalas színdarab.

MaPet
2016. 04. 07. 19:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pajzsika, Pimpó és az Ezerjó Lovagrend című munkájával Simon Réka Zsuzsanna vehette át az idei Csukás István-díjat. A tavalyihoz hasonlóan idén is tekintélyes számú ifjúsági és gyermekirodalmi színmű érkezett be a díj pályázati felhívására, ám míg 2015-ben három elismerést adtak át, ezúttal csak egyet. Őze Áron, a díj alapítója a budai Mesemúzeumban tartott csütörtöki díjátadón ezt azzal magyarázta, hogy a 24 szerzőtől származó 30 pályamű közül csak kevés felelt meg a kuratórium által felállított szempontrendszernek, illetve magas mércéjének. – Igazán tiszta szívvel csak egyetlen díjat tudtunk átadni – mondta a színművész és rendező. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az idei tapasztalatok alapján úgy döntöttek, jövőre nem csupán ősbemutató előtti, hanem már bemutatott színpadi darabokkal is lehet pályázni.

Őze Áron elárulta, a nyertes alkotás lehetőséget kap arra, hogy a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házának színpadán is bemutatkozzon. A dunaújvárosi intézmény az elmúlt hetekben csatlakozott a gyermekirodalom fellendítését – a nagyszínpadi gyerekelőadások alapjául szolgáló írások ösztönzését, megrendelését és fejlesztését – célzó kezdeményezéshez. A Petőfi Irodalmi Múzeum által felkarolt és idén a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatását is élvező pályázat más segítséghez is hozzájutott: tavaly a díj mögé állt egy művészetmenedzseléssel foglalkozó cég, a Meritum Arts is. Az NKA idei támogatásának köszönhetően a Csukás-díj tavalyi nyertes műveiből készült kiadványok – Dóka Péter Sajtkirály, Gődény Balázs Mesélj mesét! és Mikó Csaba Kövérkirály című műve – már megjelentek, a köteteket a díjátadón mutatták be.

Csukás István, a díj névadója és tiszteletbeli elnöke szerint egyre több lelkes ember áll a gyermekirodalom ügye mögé. – A magyar gyerekek joggal várják el tőlünk, mostani alkotóktól, hogy olyan színvonalon írjunk, mint az elődeink, a világon egyedülállóan gazdag és színvonalas magyar gyermekirodalom ugyanakkor az irodalmi közvéleményben nincs a méltó helyén kezelve. Ezt a csorbát akarjuk kiküszöbölni – mondta a díjátadón az idén nyolcvanéves költő, meseíró, s megjegyezte: kevés ma a gyerekeknek szóló, színvonalas előadás a színházak darabkínálatában. Budapesten mintegy négyszázezer gyerek van, ám csak elenyésző hányaduk jut el színházba. – Hogy miért kell írni a gyerekeknek? Kodályt azt mondta, hogy abból lesz a jövő közönsége, akit gyerekkorában megtanítanak rá – hangsúlyozta.

Mint ismeretes, Őze Áron a díjat eredetileg a Pesti Magyar Színház számára alapította és álmodta meg annak igazgatójaként, tavaly januári leváltása után azonban a színház új vezetése már nem fogadta be a kezdeményezést. A kuratóriumi tagok döntése alapján azonban életben tartották a díjat. Őze Áron szerint ügyük lehetőségei egy év alatt jelentősen kibővültek, a Csukás István-díj a „felnőttkorba lépett”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.