Valóság és képzelet határán

Nemzetté válásunk folyamata a humán tudományok tükrében.

Lajtai Mátyás a cigányzenészekről a XIX. és a XX. század közepe között kialakult képet vázolja fel Bihari János életrajzának, Jókai Mór A fekete vér című művének és a Jávor Pál főszereplésével készült, Dankó Pista című filmnek az összehasonlításával.

A rege műfaj társadalomtörténeti és folklorisztikai vetületének feltérképezésére Mikos Éva vállalkozott Szajbély Mihály kutatása nyomán. Sikerült eloszlatnia a műfajt övező terminológiai zűrzavart, és alaposan a mélyére ás ennek a XIX. századi, sajátosan magyar zsánernek, bemutatva népművészeti jelentőségét is.

Hites Sándor elgondolkodtató felvetést fejt ki írásában a XIX. századi magyar kapitalista gazdaság irodalmi ábrázolásmódjáról. A korszak realista regényeiben – Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Pálffy Albert műveiben – Hites szerint nyomon követhető a váltótörvény és az ősiség eltörlésének hatása, valamint a gazdasági nevelés intenciója.

A zenetudományhoz kötődik Tallián Tibor munkája, amelyben Szénfy (Kohlmann) Gusztáv, a magánzenetanárból Liszt Ferenc bátorítására zeneesztétává vált dalszerző megszületett, majd maga által megsemmisített fő művéről elmélkedik. A nemzeti műzene új koncepciójának megalkotásán fáradozó Szénfy kétséget támasztott a korabeli magyar zene ősiségét illetően.

Kállay Ferenc elméleti munkájának a magyar alkotmányos berendezkedést az angol mintával összevető részét Völgyesi Orsolya elemzi. Kállay MTA-pályázatot nyert írása az államformák bemutatását kísérelte meg, de fennakadt a cenzúrán, noha a magyar törvényhozást, illetve a király és a rendek viszonyának kritikus pontjait elkerülte. Kállay úgy vélte: a magyar alkotmányos berendezkedés, akárcsak az angol, történeti alapokon nyugvó feudális szisztéma, és Magyarország alkotmánya a nemzeti képviselet tekintetében egyidős a honfoglalással.

A kötet zárótanulmánya Székely Miklós összehasonlító elemzése a budapesti, kolozsvári és marosvásárhelyi iparmúzeumokról. Ezek az intézmények sajátos funkciót láttak el. A megőrzés helyett az állandó megújulásra törekedtek, a vidéki gazdaság fejlesztését segítve. A termékek, eljárások és eszközök legfrissebb példáit mutatták be, iskolamúzeumként is működve.

A remekül megválasztott nézőpontok teszik igazán élvezetessé ezt az igényes és értékes kötetet. A maguk területén igen alapos tudást hordozó szerzők munkáikban más tudományterületekre is kitekintenek. A kötet élményt adó olvasmányként szolgálhat a szakértő közönség és a laikus érdeklődők számára is.

(Lajtai Mátyás–Varga Bálint [szerk.]: Tény és fikció – Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon. MTA, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2015. Ára: 3000 forint.)