Nem potomság

Idén is érdemes lesz az újdonságok között válogatni az ünnepi könyvhéten.

(Gustáv Murín: Maffia határok nélkül. Twister Media Kft., Budapest, 2016. Ára: 2990 forint.)

A magyar foci egyik tünetértékű jelensége volt, hogy Illés Béla bő tíz évig birtokolhatta a „meghatározó játékos” állandó jelzőt. Igaz, ő legalább sosem kamuzott mesés (csak éppen soha össze nem jövő) külföldi ajánlatokról. Idehaza persze valóban sztár volt, még egy Dárdai Pál nevű pécsi tehetség számára is. A magyar futball jelenleg legnépszerűbb szereplőjének nemcsak a pályán kitűnő az ütemérzéke, az éppen az Európa-bajnokság elé időzített önéletrajzi könyve minden bizonnyal az év egyik sikerkiadványa lesz a kiadó számára. Dárdai ráadásul érdekesen és őszintén vall az 1990-es évek reménytelennek látszó magyar futballközegéről, amelyből elég korán sikerült lelépnie a Bundesligába. Nem rejti véka alá a véleményét a mostani Eb előtt az utolsó nemzetközi sikert produkáló, az atlantai olimpiára kijutó válogatott széteséséről (Dárdain, Sáfár Szabolcson vagy Lisztes Krisztiánon kívül nem is nagyon futott be senki valamirevaló külföldi karriert, de van, akinek idehaza is a REAC, a Paks vagy a Nyíregyháza jutott) vagy éppen magáról Illésről sem, akiről így ír: „Illés Béla például nagyon jó futballista volt, a mai napig tisztelem és becsülöm, de sosem értettem meg, mit játszik. Megkapta a labdát, és csak cipelte, cipelte. Ez az ötvenes-hatvanas években elment, a kilencvenes évek végén már nem.” No comment.

(Dárdai Pál–Pietsch Tibor: Dárdai Pál könyve. Alexandra Kiadó, Budapest, 2016. Ára: 3999 forint.)

„Potomság” – egy harctéri visszaemlékezés szerint így reagált Petőfi Sándor, amikor Segesvárnál nem messze tőle csapódott a földbe az orosz ágyúgolyó. Valószínűleg ez lehetett utolsó dokumentált szavainak egyike, ugyanis nem sokkal később mindenki szem elől tévesztette a menekülés káoszában. Azóta sem tudni, mi lett vele, a Kossuth Kiadó A magyar történelem rejtélyei címen futó sorozatában azonban most Hermann Róbert és Kovács László összefoglalja, amit a legújabb kutatások alapján tudni lehet – azt biztosan, hogy nem vitték Szibériába, mivel egyetlen magyar foglyot sem vittek oda az oroszok. (Ezt már csak azért is érdemes hangsúlyozni, mert ironikus módon éppen most jelent meg egy Morvai Ferencről szóló könyv is; ő máig ragaszkodik a „barguzini Petőfi”-féle elméletéhez, bármilyen tudományos cáfolat ellenére. Utóbbi kötet ismertetésétől megkímélnénk az olvasót.)

A sorozat egy másik darabjában Romsics Ignác ír Magyarország második világháborúba lépésének körülményeiről. Emiatt a kötet címe egy picit talán megtévesztő is: Ki bombázta Kassát? A kiadó szempontjai persze érhetőek: Kassa bombázásának kérdése máig a magyar történelem legizgalmasabb és legtragikusabb fejezetei közé tartozik kezdve persze azzal, hogy a rendszerváltás előtti történelemkönyvek tényként kezelték: szovjet felségjellel ellátott német gépek voltak az „elkövetők”. Romsicsnál kevés jobb szakértője van a témának. Szintén az adott történelmi téma alapos körbejárását ígéri a Mikor volt a magyar honfoglalás? című kötet is, amelynek Fodor István a szerzője.

A magyar történelem rejtélyei sorozat további nagy erénye, hogy az egyes kötetek a mai könyvárakhoz képest kimondottan olcsók.

(Hermann Róbert–Kovács László: Petőfi halála – A magyar történelem rejtélyei; Romsics Ignác: Ki bombázta Kassát? Kossuth Kiadó, Budapest, 2016. A kötetek ára: 1490 forint.)

Pogátsa Zoltán azon fiatal magyar közgazdászok egyike, akik régóta örömmel provokálják a hazai közgazdász-társadalom nagy részét kapitalizmuskritikájukkal. A neoliberalizmus egyik legelszántabb hazai bírálója már címében is érdekes reminiszcenciákat keltő könyvvel rukkolt elő: Magyarország politikai gazdaságtana. Pogátsa ebben előbb megvizsgálja, hogy a rendszerváltást követő kormányok milyen gazdaságpolitikát folytattak, és ez milyen következményekkel járt, majd természetesen azt is felvázolja, szerinte milyen egyéb lehetőségek álltak volna rendelkezésre, hogy a magyar társadalom sikeresebb pályát járjon be az elmúlt huszonöt évben. A „skandináv gazdasági modell” hazai apologétája természetesen ezt a receptet ajánlja Magyarországnak is. A könyv messze nem száraz közgazdasági tanulmánykötet, hanem érdekes, elgondolkodtató problémafelvetés. Az Osiris Kiadó amúgy sem szokott gyenge műveket piacra dobni.

(Pogátsa Zoltán: Magyarország politikai gazdaságtana – Az északi modell esélyei. Osiris Kiadó, Budapest, 2016. Ára: 3980 forint.)