Jellemzője még az Apunak a tudományokon átívelő – a katedrák nyelvén csak interdiszciplinárisnak nevezett – megközelítés. A szerzők szerint ugyanis a világot három nyelv írja le, a tudomány, a művészet és a vallás; hisz a világnak három síkja van, az anyagi, a szellemi és a lelki. Így az eredetileg történelem- és magyartanár Puzsér, illetve az egyiptológus, kultúrantropológus és vallástörténész FAM filozófiai, politikai, szociológiai, történeti, művészeti, sőt vallási nézőpontból is górcső alá veszi a héten kitárgyalt témákat. Jó példa erre FAM állítása: Jézus találta fel a lelkiismeretet, korábban ugyanis csak annyi volt, hogy áldozzunk valamelyik istennek, tartsuk be a parancsolatokat, építsünk szentélyt, és végezzük el az áldozati szertartást. Jézus azonban azt mondta, fordítsd oda a másik orcádat is, és ha valaki téged egy mérföldnyi útra kényszerít, tarts vele kettőre. Azzal pedig, hogy a belső fontosabb lett, mint a külsőség, megszületett a lelkiismeret. FAM viszont sosem elégszik meg a vallási nézőponttal, felveti a történelmit is, ezért kifejti, hogy később a Római Birodalomban nem azért üldözték a keresztényeket, mert azok Krisztust imádták, hanem mert társadalmilag veszélyesek lettek.
De nem feledkezhetünk meg az Apu harmadik sajátosságáról sem, ez pedig az elhagyhatatlan morális vizsgálati nézőpont. Legyen szó monogámiáról, pszichopatákról vagy éppen genetikáról, mindig felmerül a jó és rossz kérdése. Honnan létezik az ember képessége és tagadhatatlan hajlama arra, hogy a rosszat válassza? Milyen lesz a jövő társadalma, ha majd megállítható lesz a sejtöregedés? Hogyan lehet a huszonegyedik században szeretetteljes, tiszteleten és elfogadáson alapuló, bensőséges kapcsolati hálót létrehozni, amely képes megtartani bennünket és a gyermekeinket?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!