Betiltott könyvekből épül a demokrácia emlékműve

A Sátáni versek, a Harry Potter, A Buddenbrook ház és a Biblia is a monumentális építmény része lehet.

Betiltott könyvekből építi fel Pallasz Athéné templomát, az athéni Parthenónt egy argentin művész, Marta Minujín. A templom a görög demokrácia szimbóluma, a világ első demokráciájáé. Az írás és a könyvkiadás szabadsága pedig a demokrácia fontos ismérve, ezért választotta a művész ezt az épületet. Most a világ minden tájáról gyűjti az építőanyagot, a betiltott könyveket.

A könyvek Parthenónja című installációt százezer példányból építik meg, és Németországban, a kasseli Friedrichsplatzon állítják fel. A nemzetiszocialista diktatúra alatt kétezer könyvet égettek el itt, mint „a német szellemre ártalmas” alkotásokat. Ezen a téren áll a Fridericianum is, amely évszázadokon át múzeumként és könyvtárként működött, amíg 1941-ben a szövetségesek bombatámadása során el nem pusztult. Háromszázötvenezer könyvből álló gyűjteménye szinte teljesen odaveszett. Ma kortárs művészeti múzeumként működik.

A betiltott könyvekből épült installáció a documenta 14 képzőművészeti kiállítás programja, jövő június 10-től lesz látható Kasselben.  

Marta Minujín készített már egyszer hasonló installációt: 1983-ban, az argentin katonai diktatúra összeomlása után azokat a könyveket mutatta be Buenos Airesben, amelyeket a diktatúra betiltott. Öt napig állt a kiállítás, utána a látogatók és a könyvtárak hazavihették a kiállított könyveket. Ezt a mostani akciónál is így tervezik.

A világ minden tájáról várják az önkéntes könyvfelajánlásokat magánszemélyektől, kiadóktól és íróktól. A világ számos országában még ma is léteznek betiltott művek, de nemcsak olyan műveket várnak, amelyek még most is be vannak tiltva, hanem minden olyan kötetet is, amely a történelem során valaha tiltott volt a világ valamelyik pontján. Így a világirodalom azóta már klasszikussá vált remekei is felbukkanhatnak majd az installációban.

Olyan könyveket is várnak, amelyeket előbb legálisan terjesztettek, később azonban betiltottak. És olyanokat is, amelyek megjelenhetnek ugyan a világ egyes országaiban, másutt viszont tiltólistán vannak. Újabb és eredeti kiadásokat is elfogadnak, egy könyvből akár több példányt is.

A szervezők több mint hetvenezer különböző könyvcímre számítanak, kezdetnek egy 170 címből álló rövid listát tette közzé: meglepő, hogy a történelem során mennyi és milyen fontos mű terjesztése volt több-kevesebb ideig megtiltva: rengeteg más mellett például a Tamás bátya kunyhója, az Alice Csodaországban, Thomas Manntól A Buddenbrook ház vagy Voltaire-től a Candide.

Kínában és a muszlim országokban kortárs szerzők is akadnak a tiltólistán, Salman Rushdie-tól a Sátáni versek például tiltott több muszlim országban. A könyvek betiltásának Magyarországon is nagy múltja van, a huszadik században a két legnagyobb betiltási hullám nyilván a két diktatúrához köthető: az 1940-es években a zsidó szerzők műveit száműzték a nyilvánosságból, majd semmisítették meg, 1945 után pedig három hullámban minden fasisztának, klerikálisnak vagy reakciósnak tartott művet, gyakorlatilag szinte bármit.

Az argentin képzőművész kasseli kiállításánál a kasseli egyetem oktatói és hallgatói segítenek, hogy valóban csak betiltott könyvek kerüljenek az installációba. – Elsősorban politikai, másodsorban vallási, harmadsorban erkölcsi okból jellemző az ilyen tiltás, és van, hogy „szexuálpolitikai” okok játszanak szerepet – mondta el Nikola Roßbach irodalomtörténész, a kasseli egyetem oktatója a német közszolgálati rádiónak.

Az afrikai muszlim országokban elmondása szerint a homoszexualitás ábrázolása súlyos büntetést von maga után, de egyszerűen a szexualitás bemutatása is elegendő lehet a tiltáshoz például Malawiban vagy Zimbabwéban. De érdekes módon az Egyesült Államokban még a jelenkorban is előfordult ilyenfajta tiltás, ha nem is úgy, ahogy a történelemben korábban: a Huckleberry Finnt vagy a Harry Pottert például száműzték bizonyos tankerületekben a könyvtárakból és a tantervből is.

A lista tudományos szempontból közelíti meg a kérdést, erre minden könyvet felvesz az egyetem, amit valaha betiltottak, függetlenül a tiltás okától. Felkerülnek rá például a nemzetiszocialista gondolatot propagáló könyvek, amelyeket aztán a szovjetek betiltottak. Az installációból viszont a művész kihagyja a nemzetiszocializmus alatt keletkezett rasszista, valamint általában az uszító műveket és a gyerekpornográfiát – ez az ő egyéni döntése volt.