Tüntetést szerveznek péntek délután négy órától a könyvkiadók az Alexandra budapesti, Nyugati téri könyvesboltja elé, miután úgy tűnik, hogy az összeomlófélben lévő könyvesboltlánc nem fog tudni fizetni azoknak a könyvkiadóknak, amelyeknek a könyveit átvette és el is adta. Csak az árukkal nem tud elszámolni: január közepén levélben jelezte a kiadóknak Matyi Dezső, az Alexandrához kötődő cégek alapítója és fő tulajdonosa, hogy nem tud fizetni.
Az Alexandra-cégek zavarosnak tűnő gazdálkodását több büntetőfeljelentés nyomán vizsgálhatják a hatóságok, de a könyvkiadók szempontjából továbbra sem tűnik logikusnak a történet: ők csak azt tudják, hogy bizományba, vagyis ellenérték nélkül adták oda könyveiket az Alexandrának, majd azokat az Alexandra legalább részben eladta, az árukat viszont nem fizette ki.
Segít, nem segít, hogy segít?
L. Simon László volt mindeddig az egyetlen politikai szereplő, aki értékelhető véleményt formált az Alexandra-sztoriról. Lapunknak az Alexandra-ügy kipattanása után azt mondta: életszerűtlen ötletnek tartja, hogy a magyar állam bármilyen módon kisegítse, „konszolidálja” az Alexandrát – egy magánvállalkozást, amely egyszer már csődbe jutott, ezt akkor leginkább a bankok bánhatták.
Azt sem tartja elképzelhetőnek, hogy az állam teljes egészében kifizesse az adósságot a kiadóknak. Azt viszont igen, hogy az állam megvásárolja a kiadók Alexandrával szemben fennálló követelését és megpróbálja behajtani. Ez részleges segítséget jelentene, mert a követelést valószínűleg nem teljes áron vásárolná meg az állam.
Erről a lehetőségről a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése is tárgyalt az illetékes minisztériummal. Most viszont nem úgy tűnik, hogy ezt a megoldást rövid távon elfogadná a kormányzat, legalábbis erről árulkodik Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzászólása a kérdéshez. Szokásos csütörtöki kormányinfóján közölte a verdiktet, miszerint a kormány megvizsgálta annak a lehetőségét, hogy a könyvkiadók adósságát átvállalja, de végül elvetette azt.