Négy-öt angol író, akit Micimackó csókolt homlokon

Nem kell ahhoz a Disney univerzumában élni, hogy Róbert Gidáékkal összefussunk a Százholdas Pagonyban.

Milne két Micimackó-kötete − és Karinthy Frigyes briliáns fordítása −, valamint a némi csalódásra okot adó Disney-variánsok után persze kétely ébredhet az olvasóban, van-e értelme folytatni a csacsi öreg medve történetét. Nos, Benedictus könyve után egy még hangosabb igen erre a felelet: Paul Bright, Brian Sibley, Kate Saunders és Jeanne Willis fekete öves angol (mese)írókként megállták a helyüket, a tejes teával ihatták magukba Milne szellemességét, eleganciáját, könnyedségét. Benedictus könyvéhez hasonlóan ezt a kötetet is Mark Burgess illusztrálta az eredeti mesekönyv rajzolója, Ernest Howard Shepard stílusában. Remek rajzok egy jól sikerült könyvhöz. – Hihetetlen, de élmény – mondhatnánk zavart csodálattal. De az már egy másik mese.