Számunkra, akik magunk mögött tudjuk az elmúlt évszázadot, ténykérdés a két világháború története és benne Magyarország kálváriája. Nehezen tudnánk beleélni magunkat annak a nemzedéknek az életébe, amely a szarajevói pisztolylövések hallatán legfeljebb egy rövid, a világ menetét alapvetően nem befolyásoló konfliktusra gondolt, amely után minden megy tovább a régi kerékvágásban. A hosszú békeéveken felnőtt nemzedékek menet közben szembesültek azzal, hogy azon a napon valami örökre megváltozott. Az öröklött háborús tapasztalatok már semmit sem érnek, ezután minden más lesz, mint volt.
Ennek az életérzésnek a felidézéséhez nyújt segítséget Csonkaréti Károly új könyve, amely sajátos ötvöződése a magántörténelemnek, illetve a hivatalos históriának. A Magyar fátum című kötet tipikusnak is tekinthető, a világégést mindjobban megérző nyugat-magyarországi polgárcsalád háborús mindennapjaival indul. Leveleiken, tábori lapjaikon követi végig az 1914–1915 közötti eseményeket, a civil életben ügyvédként praktizáló, népfölkelő tartalékos főhadnagy családfő bevonulásától a fronton bekövetkező hősi haláláig. Ettől kezdve vált át a családtörténeti szál hivatalos történelemmé. Az időrendben továbbhaladó kötet felidézi az őszirózsás forradalmat, a padovai fegyverszünetet, Károlyi Mihályék balszerencsés belgrádi vállalkozását, a román, szerb és cseh megszállást, a Tanácsköztársaságot. Trianon történései után pedig megismerkedhetünk a magyar kormány Baja és Baranya visszaszerzéséért, Sopron és környéke megmaradásáért folytatott küzdelmével is. Közülük a köztudatban kevésbé él a szerbek által szorgalmazott Baranya–Bajai Szerb–Magyar Köztársaság históriája, melynek létrejöttében jelentős szerepe volt a pályáját jugoszláv nyugdíjasként befejező Linder Bélának, Károlyi Mihály egykori hadügyminiszterének.
A nyugat-magyarországi harcokról ugyan több szó esett, de ezzel arányosan az elmúlt évtizedek hivatalos propagandája igyekezett minél kedvezőtlenebb képet festeni a Lajtabánságról, illetve az ottani harcok szereplőiről. Csonkaréti Károly számos korabeli fotót is felvonultató munkájában most elfogultságoktól mentesen, pusztán a tényekre szorítkozva veszi sorra a két legbátrabb falu, Kerca és Szomoróc, továbbá a leghűségesebb város, Sopron meg a végül a velencei egyezmény nyomán szintén hozzánk visszakerülő tíz falu históriáját.
Csonkaréti Károly: Magyar fátum (1914–1921). Kornétás Kiadó, Budapest, 2016. 2900 forint
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!