Ezektől az összegektől még Orbán János Dénes is elpirulna

Az arab költők százmilliókért vetélkednek, máshol háromezer forint a fődíj. Utánajártunk az irodalmi díjaknak.

A KMTG-hez köthető egyre jelentősebb pénzösszegek kapcsán megnéztük, hogy milyen jutalmakra számíthatnak az alkotók más, komoly irodalmi hagyományokkal rendelkező országokban. Az eredményt látva sokszor valószínűleg még Orbán János Dénesék is elpirulnának.

A legnevesebb irodalmi elismerés vitán felül a Nobel-díj, amelyet hosszas válogatási és elbírálási folyamat végén ítél oda minden év októberében a Svéd Akadémia. Alfred Nobel svéd feltaláló 1895-ös végrendeletében jelölte ki a kategóriákat és a díjazás mértékét. Az elismeréssel járó, jelenleg 8 millió koronát (248 millió forint) a feltaláló vagyonának kamataiból fedezik.

Jelentőségében nem érheti utol, a jutalmazás tekintetében azonban akad egy díj, amely túlszárnyalja a Nobelt, ez pedig az Egyesült Arab Emirátusokban alapított Milliók Költője elismerés, amely 5 millió dirhammal (380 millió forint) jár. S bár ez, a finanszírozást nézve, nagyrészt állami kitüntetés, nem hagyhatjuk szó nélkül, hiszen a díjat egy televíziós tehetségkutató fináléjában adják át. A jelöltek a színpadon felolvassák verseiket, amelyek közül a zsűri a kamerák előtt kiválasztja a legjobbat. A Barátok közt és a Sztárban sztár hazájában hihetetlennek tűnhet, de a Milliók költője az arab világ egyik legsikeresebb műsora.

A szakmai reputációt tekintve a Nobel-díjat a Man Booker-díj és a Nemzetközi Man Booker-díj követi. Előbbi elismerést a francia Goncourt-díj mintájára alapította a Booker élelmiszeripari vállalat, és a brit Nemzetközösség, illetve Írország alkotóit jutalmazzák vele. A díjazott 50 ezer fonttal (18 millió forint) lesz gazdagabb. A nemzetközi változatot 2004-ben hozták létre, ezt bármely alkotó megkaphatja, aki rendelkezik angol nyelvű vagy angolra fordított kötettel. A Man-cégcsoport által finanszírozott, 2015-ig kétévente, azóta évente odaítélt díj 60 ezer fonttal (21 millió forint) jár, és az egyik legrangosabb nemzetközi elismerésként tartják számon, ami a díjazottak névsorán is jól látszik. Ismail Kadare, Alice Munro és Philip Roth után 2015-ben Krasznahorkai Lászlót tüntették ki.

És ha már szóba került: a francia Goncourt-díj jelentőségét tekintve nem, anyagi szempontból azonban kakukktojás, hiszen az írók egy jelképes 10 eurós (3 ezer forint) csekket tehetnek zsebre a díj mellé, ám a hírveréssel járó eladási számok bizonyára kárpótolják a szerzőt és a könyvkiadót. Az elismerést Edmond de Goncourt író, kiadó alapította bátyja, Jules de Goncourt tiszteletére. 1903 óta ítélik oda a legjobb francia prózai műnek. Elvben egy szerző csak egyszer kaphatja meg, Romain Gary mégis duplázott. Első elismerését követően 1975-ben az Émile Ajar álnéven írt Előttem az élet című regényéért is megkapta a díjat, hiszen a bírálók azt hitték, egy friss irodalmi szenzációt fedeztek fel, csak később derült ki, kit rejt az írói álca.

Leginkább a Goncourt ellentettjeként értelmezhetjük a spanyol Planeta-díjat, amelyet a barcelonai központú Planeta kiadó és médiacsoport adományoz. Az elismerés számos szakmai kritikát kapott az elmúlt években, ám a pénzjutalmat tekintve alig van párja Európában, hiszen a díjazott markát 600 ezer euró (180 millió forint) üti. Igaz, a kiadó legtöbbször házon belül megoldja: a saját szerzőit jutalmazva igyekszik visszaforgatni valamit a csillagászati jutalomból.

A legtöbb Európában alapított országos irodalmi díjat a Goncourt hatására, illetve mintájára hívták életre, így az először 2005-ben átadott Német Könyvdíjat is. A német könyvkiadók és -terjesztők egyesülete által adományozott elismerést és az azzal járó 25 ezer eurót (7,5 millió forint) a legjobb német nyelvű regény alkotója kapja meg minden évben a Frankfurti Könyvvásár előestéjén. Ennek köszönhetően is nagy visszhangot kelt, mégsem tartják akkora becsben, mint a világhírű drámaíróról elnevezett Georg Büchner-díjat. A jelenleg 50 ezer euróval (15 millió forint) járó elismerést egyetlen magyar szerzőként Tábori György is megkapta 1992-ben.

A régiónk irodalmi díjai közül az egyik legismertebb a nemzetközi Franz Kafka-díj, amelyet 2001 óta adnak át évente Prágában, az óvárosi városházán, és amelyhez 10 ezer eurót (3 millió forintot) biztosít a Franz Kafka Társaság. 2003-ban Nádas Péter kapta meg az elismerést. Csehországban a Kafka-díj mellett számos országos elismerés is létezik. A nem állami díjak egyik legfontosabbja a Jaroslav Seifert-díj, amelyet a Nobel-díjas költő tiszteletére hoztak létre cseh emigránsok Stockholmban 1986-ban. Szerették volna megakadályozni, hogy a csehszlovák kommunista vezetés kisajátítsa a világszerte ismertté vált alkotót. A díjat eleinte a rezsim által üldözött, betiltott, külföldre kényszerített íróknak ítélték oda, a rendszerváltás után Bohumil Hrabal, Milan Kundera és Václav Havel is megkapta. Az elismeréssel járó 300 ezer koronát (3 millió forint) a Vize 97 nevű alapítvány adományozza.

Lengyelország egyik legrangosabb irodalmi díja, a Gazeta Wyborcza napilap által alapított és finanszírozott Niké-díj, amely a győzelem istennője után kapta a nevét. A 100 ezer zlotys (7 millió forint) elismerést minden év októberében adják át az előző esztendő legjobb lengyel regényért. A Polityka hetilaphoz köthető a másik jelentős nem állami díj, a Paszport Polityki, amelyet jelenleg hét kategóriában osztanak ki, köztük az irodalomban is. 2006-ban adták át először a Wroclaw város és a Dziennik című országos napilap által alapított, Angelus Silesius 17. századi költőről, teológusról elnevezett Közép-európai Irodalmi Díjat. A 150 ezer zlotys (10 millió forint) elismerést 2008-ban Esterházy Péter kapta a Harmona Caelestisért, 2010-ben pedig Spiró György Messiások című regényéért.