Két évtizedet várt második regénye megírásával Arundhati Roy indiai író-aktivista, a héten már kapható a Ministry of Utmost Happiness (a lehető legteljesebb boldogság minisztériuma). A kötet az 1997-es Az apró dolgok istenét követte, amely abban az évben meghozta a Man Booker-díjat a szerzőnek.
Roy az első indiai nő volt, aki megkapta ezt az elismerést. Fikciós műve után a tényirodalom felé fordult, és sokat írt az indiai szegénységről, a globalizációról, a kasmíri konfliktusról. Beszámolóival kivívta az indiai politikai vezetés haragját is, ami elmondása alapján inspirálta második regénye megírása során is. Mint kijelentette, tíz évbe került, hogy összehozza a Ministry of Utmost Happinesst.
„A prózához idő kell és rétegzettség – jelentette ki a The Hindunak adott interjújában. – Ez már nem pusztán egy emberi jogi jelentés arról, hány embert öltek meg, és hol. Hogyan írod le a pszichózisát annak, ami történik, ha nem egy fikciós alkotáson keresztül?”
Nemrég a BBC-nek idézte fel az író, hogyan került ki egy csapásra az indiai politikai élet kegyeiből. Mint mondta, a tenyerükön hordozták, ott volt minden magazin címlapján egész addig, míg nem szólalt fel India nukleáris tesztjei ellen. Kiállt Kasmír függetlensége mellett is, ami miatt továbbra is eljárás alá vonhatják, és lázítással vádolják.
