Lechner Ödön forradalma

A nemzeti építészet mestere mert önmaga lenni. Gustav Klimt és Otto Wagner is meghajolt a művészete előtt.

Gerő Ödön lelkesedése könnyen átragadhat a Lechner összes című, mintegy háromszáz oldalas könyv olvasójára is, amely a Látóhatár Kiadó gondozásában jelent meg, s Lechner 12 településen található 36 épületét mutatja be jelen állapotukban. Halász Csilla, Ludmann Mihály és Viczián Zsófia kötete a teljes Lechner-életművet dolgozza fel – meg nem épült tervekkel és elpusztult épületekkel is −, szemben például az Iparművészeti Múzeum 2014-es kiállításával. Bemutatja Lechner korát, az előzményeket, a követőket és a kései hatást is: építészettörténeti ívet is rajzol a romantikus építészet mestere, Feszl Frigyes Pesti Vigadójától Makovecz Imre munkásságáig. A szerzők alaposságára jellemző, hogy könyvükben számos felfedezést is közzé tudtak tenni. Más, korábbi Lechner-kötetekben még nem publikálták például a zombori iskolák Lechner által aláírt tervrajzát, vagy a szabadkai sírkápolna képét. Bizonyították, hogy a zilahi gimnázium homlokzatának ornamentikája Lechner munkája, s Radnai Béla Kiss Ernő nagybecskereki szobrához Lechner készítette a talapzatot, akárcsak Pártos Gyulával közösen a Ferenc József híd díszítését. Kérdőjelessé tették, hogy vajon teljes egészében Lechner tervezte-e az apósa, Primayer János Sas utcai, tipikus neoreneszánsz palotáját, s tervrajzzal cáfolták, hogy a kecskeméti bazársor Lechner műve volna. S ha már Kecskemétnél járunk: döbbenetes látni, hogy Kecskemét éke, a szép állapotú Városháza mellett – amelynek még a bútorait is Lechner tervezte – milyen lepusztult állapotba került a Rudolf lovassági laktanya.

A Lechner összes – hasonlóan a 2014-es Ybl összeshez, amit Halász Csilla és Viczián Zsófia Őrfi József építésszel jegyez – felnyitja az olvasó szemét és elméjét, s nem utolsósorban élvezetes olvasmányt is kínál.