Ugyanígy tett később a finn Hannu Launonen is – őt műfordítói munkájáért jutalmazták volna a műfordítói díjjal, aminek az átvételétől végül azért lépett vissza, mert szerinte a magyar kormány politikája az emberi jogok és a véleményszabadság szempontjából nem összeegyeztethető a Nemzetközi PEN Club alapelveivel. Az elismerést egyébként a magyar PEN Club adja, melynek Szőcs Géza az elnöke, aki egyúttal maga is tagja a magyar és külföldi költőkből, irodalomtörténészekből álló zsűrinek. A Janus Pannonius-díjat magánszponzorok mellett jelentős részben a magyar állam finanszírozza, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alap és a Miniszterelnökség is a támogatók között van, utóbbi a korábbi években több tízmillió forintot juttatott a díj céljaira.
A tetemes összegek ellenére volt olyan év, hogy nem volt egészen világos, vajon közérdeklődésre számot tartó eseményről beszélünk, vagy jó politikai kapcsolatokkal rendelkező irodalmárok magánrendezvényéről. Ali Ahmad Szaid Eszber (Adonisz) Franciaországban élő szír költő budapesti, Földes László Hobóval közös fellépése például egy zártkörű partin zajlott le, ami ismét nem vetett jó fényt a jelentős közpénzzel támogatott díjra, amit elvileg – a kultúrdiplomáciai haszon reménye mellett – azért is ítélik oda, hogy a magyar közönség megismerjen olyan költőket, akik a világ élvonalába tartoznak, de Magyarországon kevéssé ismertek. Ezért is jelenik meg a díjjal egy időben frissen fordított kötetük, többnyire az első, magyar nyelven. Idén négymillió forintos NKA-támogatásból valósítják meg a díjátadót és az azt kísérő eseményeket, a költő pedig VIP-parti helyett nyilvános eseményen, a budapesti Uránia Filmszínházban lesz látható és hallható szeptember 24-én.
Rajta kívül több jelentős alkotó is elfogadta a Janus Pannonius-díjat az elmúlt években. Többek között Yves Bonnefoy francia, Charles Bernstein amerikai és Giuseppe Conte olasz költők. A perzsa költő, Szimin Behbaháni díjazása is jelentős eseménynek számított, annál is inkább, mert a világszerte ismert költő- és jogásznőt, emberi jogi aktivistát egész életében zaklatták az iráni hatóságok, ami idős korára meglepően felerősödött – egy párizsi útja előtt nem is engedték felszállni a repülőre a nyolcvan év felett járó költőt, sőt több napra őrizetbe is vették. Útlevelét a magyarországi utazásra visszakapta, a jelenléte mindenképp eseményszámba ment a díj történetében. A díjátadón azt nyilatkozta, nagyon boldog, hogy itt lehet, és az ő esetében ez valószínűleg nem csak üres frázis volt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!