A könyvpiacon slágertémának számít Észak-Korea, sorra jelennek meg a diktatúra hétköznapjait bemutató kötetek. Az egyre fokozódó nemzetközi helyzet miatt még inkább megugrott az érdeklődés az elzárt ázsiai ország iránt. A nap árnyékában című orosz dokumentumfilm iránt akkora a kereslet Budapesten, hogy a hétvégén soron kívül is lejátszották a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztivál (BIDF) szervezői. Négy vetítést szerveztek, hogy azok is láthassák, akik a júniusi időpontokra nem fértek be a nemzetközi versenyeken Under the Sun címmel futó alkotásra. A Bem moziban végig telt házzal ment, főleg fiatal közönséggel.
Sós Ágnes rendező, a fesztivál egyik szervezője meg is jegyezte, pontosan azt a korosztályt látja a mozitermekben, amelyik hiányzik a dokumentumfilmek vetítéseiről. Telt házakat csak ritkán tud produkálni a műfaj. Vitalij Manszkij 2016-os műve rövid idő alatt világhírű lett. Nem csoda, hiszen csak kevés újságírónak sikerül bejutni Észak-Koreába. A Magyar Nemzet munkatársa, Lukács Csaba azon kevesek egyike, aki a Magyar Baptista Szeretetszolgálat tagjaként kétszer is járt az országban, riportjai a Diktátorok könyve című kötetében is megjelentek. A szigorú, állandó kíséret ellenére megdöbbentő tapasztalatokat szerzett a koreai mindennapokról. A jéghideg épületekről, a fertőtlenítő és villany nélküli műtőről, a katasztrofális árvaházi viszonyokról, és persze az abszurd szabályrendszerről, amellyel a párt uralja a hétköznapi ember mindennapjait.
Ilyen körülmények között valódi dokumentumfilmet nyilván senki nem forgathat. Manszkij sem kapott lehetőséget rá, de arra igen, hogy a propagandisták által megírt forgatókönyv alapján, szigorú felügyelet mellett készíthet filmet egy nyolcéves kislányról és a szüleiről. A felvételeket be kellett mutatnia a hatóságoknak. Az egyszerű, de kényelmes lakótelepi lakás, a szép, rendezett iskola, a hipermodern kórház, a mintaszerű üzemek mind a koreai fél forgatókönyve alapján kerültek a filmbe. A szereplők egy szót sem váltottak Manszkijjal. A néhány spontán pillanatot is tartalmazó felvételt mégis úgy kellett kicsempészni az országból. A film a kötöttségek ellenére is megmutat valamit a valódi életből – ha mást nem, hát épp azt, hogy mennyire szabályozott. Ennél több információt azokból a könyvekből lehet nyerni, amelyeket országból kijutott észak-koreaiak írtak, vagy olyanok, akik huzamosabb időt töltöttek itt. Tavaly két ilyen könyv is megjelent: A lány hét névvel, amely I Hjonszo (Hyeonseo Lee) megpróbáltatásairól szól, aki a kilencvenes évek éhínsége idején menekült el Észak-Koreából, és a Nélküled mi sem vagyunk, amelyben az amerikai–dél-koreai Kim Szuki (Suki Kim) meséli el, milyen volt egy phenjani elit egyetemen angolt tanítani.
