A könyvpiacon slágertémának számít Észak-Korea, sorra jelennek meg a diktatúra hétköznapjait bemutató kötetek. Az egyre fokozódó nemzetközi helyzet miatt még inkább megugrott az érdeklődés az elzárt ázsiai ország iránt. A nap árnyékában című orosz dokumentumfilm iránt akkora a kereslet Budapesten, hogy a hétvégén soron kívül is lejátszották a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztivál (BIDF) szervezői. Négy vetítést szerveztek, hogy azok is láthassák, akik a júniusi időpontokra nem fértek be a nemzetközi versenyeken Under the Sun címmel futó alkotásra. A Bem moziban végig telt házzal ment, főleg fiatal közönséggel.
Sós Ágnes rendező, a fesztivál egyik szervezője meg is jegyezte, pontosan azt a korosztályt látja a mozitermekben, amelyik hiányzik a dokumentumfilmek vetítéseiről. Telt házakat csak ritkán tud produkálni a műfaj. Vitalij Manszkij 2016-os műve rövid idő alatt világhírű lett. Nem csoda, hiszen csak kevés újságírónak sikerül bejutni Észak-Koreába. A Magyar Nemzet munkatársa, Lukács Csaba azon kevesek egyike, aki a Magyar Baptista Szeretetszolgálat tagjaként kétszer is járt az országban, riportjai a Diktátorok könyve című kötetében is megjelentek. A szigorú, állandó kíséret ellenére megdöbbentő tapasztalatokat szerzett a koreai mindennapokról. A jéghideg épületekről, a fertőtlenítő és villany nélküli műtőről, a katasztrofális árvaházi viszonyokról, és persze az abszurd szabályrendszerről, amellyel a párt uralja a hétköznapi ember mindennapjait.
Ilyen körülmények között valódi dokumentumfilmet nyilván senki nem forgathat. Manszkij sem kapott lehetőséget rá, de arra igen, hogy a propagandisták által megírt forgatókönyv alapján, szigorú felügyelet mellett készíthet filmet egy nyolcéves kislányról és a szüleiről. A felvételeket be kellett mutatnia a hatóságoknak. Az egyszerű, de kényelmes lakótelepi lakás, a szép, rendezett iskola, a hipermodern kórház, a mintaszerű üzemek mind a koreai fél forgatókönyve alapján kerültek a filmbe. A szereplők egy szót sem váltottak Manszkijjal. A néhány spontán pillanatot is tartalmazó felvételt mégis úgy kellett kicsempészni az országból. A film a kötöttségek ellenére is megmutat valamit a valódi életből – ha mást nem, hát épp azt, hogy mennyire szabályozott. Ennél több információt azokból a könyvekből lehet nyerni, amelyeket országból kijutott észak-koreaiak írtak, vagy olyanok, akik huzamosabb időt töltöttek itt. Tavaly két ilyen könyv is megjelent: A lány hét névvel, amely I Hjonszo (Hyeonseo Lee) megpróbáltatásairól szól, aki a kilencvenes évek éhínsége idején menekült el Észak-Koreából, és a Nélküled mi sem vagyunk, amelyben az amerikai–dél-koreai Kim Szuki (Suki Kim) meséli el, milyen volt egy phenjani elit egyetemen angolt tanítani.
Az Észak-Koreáról szóló könyvek sora nem ért véget. Az idei ősz két érdekes újdonságot is hoz. Az egyiket igazi szenzációként hirdetik a kiadói világszerte. A Vádirat című novelláskötetet egy észak-koreai, most is ott élő író írta álnéven, majd a kéziratot kicsempészték az országból. Eredetét, a szerző kilétét nyilván nincs mód közvetlenül ellenőrizni. Az viszont biztos, hogy a novellák az észak-koreai hétköznapokról szólnak, és a diktatúrában elfogadott szabályok szerint íródtak. Itt az irodalom lényege az, hogy minden történetnek valamilyen ideológiai-politikai tanulságra kell épülnie. A Pan-dji álnevű író viszont arra használja ezt a formát, hogy valóságos képet fessen a társadalomról, ahol az egyének legbensőbb magánélete is kontroll alatt áll, és általános a bizalmatlanság és a veszélyérzet. Ugyanakkor ez lehet az első olyan ismert, Észak-Koreában született mű, amely megtöri az ottani uniformizált valóság képét, és egyéniségeket mutat be. Magyarul a Libri Kiadó jelenteti meg a könyvet november 7-én.
A Szépmíves Könyvek is novemberben rukkol elő a kötettel, amelyet az idei év szenzációjának szánnak: egy riportkönyvvel, amelyből Észak-Korea alapítója, a máig istenként tisztelt Kim Ir Szen magyar masszőrének életét és észak-koreai élményeit ismerhetik meg az olvasók. Szilágyi Erzsébet 1956-ban emigrált Svájcba, ahol természetgyógyász lett, a nyirokmasszázs specialistája. Itt érte a nyolcvanas években az észak-koreai megkeresés, hogy nyirokmasszázsra kellene betanítania észak-koreaiakat. A vége az lett, hogy személyesen utazott el az országba, és megszakításokkal öt éven át kezelte Kim Ir Szent. Utazott, sőt horgászott is a diktátorral. Olyan közvetlen tapasztalatokat szerzett róla, amilyeneket kevesen. Szilágyi nyolcvanhat éves, ma is dolgozik, Svájc mellett Budapesten is működtet rendelőt, így valószínűleg személyesen mutatja be majd a könyvet, amelyet az újságíró Bod Péterrel közösen jegyeznek.
