Karácsonyi mesekönyvszemle: kalandok Világvége alsótól a Móka Holdig

A klasszikusok jól fogynak, és a vagány lányok is megjelentek a színen, de készült detektívregény is.

A magyar könyvpiacon forgó kötetek negyede gyerekkönyv, amelyek iránt karácsony környékén kiugróan megnő a kereslet, hiszen a gyereknek még akkor is veszünk ajándékot, amikor már egyébként nem szívesen költenénk semmire. Ilyenkor, ha maradandó értéket akarunk adni, legtöbbször a könyveknél kötünk ki.

A Kolibri Kiadó az idén először minden korosztályhoz igyekszik szólni a frissen megjelenő gyerek- és ifjúsági kötetekkel. A legifjabbaknak a népszerű dán képregényrajzoló, Jakob Martin Strid várva-várt Mimbo Jimbo és a hosszú tél című klasszikus képeskönyvét ajánlják. Szép családi könyv az Igazi karácsony, amelyhez Boldizsár Ildikó gyönyörű meséjét, a Gyöngyszemű lányt dramatizálta Farkasházi Réka és a Tintanyúl.

A CD-melléklettel kiegészített, Szimonidesz Hajnalka által illusztrált képeskönyv minden korosztálynak értékes olvasmány, s erről meg is győződhetünk a december 10-i lemezbemutató koncerten a MOM Kultban.

– Bár az eddigi statisztikák szerint általában fiúk voltak a történetek főszereplői, míg a lányok baráti szerepkörben, segítőként tűntek csak fel, néhány éve tudatosan törekszem arra, hogy a női főszereplők is előlépjenek a könyveinkben – mondta lapunknak Balázs Eszter Anna, a Kolibri Kiadó főszerkesztője, aki szerint most egy kissé fordulni látszik a nemzetközi trend, és végre megjelennek a vagány lányok is a színen.

Matt Haig az általános iskolás korosztálynak ajánlott, A lány, aki megmenti a karácsonyt című kötete épp erre példa. A trilógia második darabjaként megjelenő könyv 10 éven felüliek kezébe való, mivel már érzelmileg kicsit intenzívebb veszteségekről és nehéz döntésekről is olvashatunk benne. A 8 éves korosztálynak szól viszont a Christmasaurus.

– Szeretem azokat a történeteket, amelyek arra irányítják a figyelmet, hogy nem a tárgyak tehetnek minket igazán boldoggá – mondja a főszerkesztő, aki kedves történetet vázol föl a kerekesszékben ülő főszereplőről, akit egy osztálytársa addig szekál, míg a kapcsolatuk végül barátságba nem fordul.

Az ünnepek közeledtével előkerülnek a régi nagy klasszikusok is.

– Általában elmondható, hogy a klasszikusok jobban fogynak, mert minden szülőnek nagy megnyugvás, ha ismer egy könyvet – fogalmaz Balázs Eszter Anna, aki szerint azonban ma már az is kérdés, mi számít klasszikusnak. – A Miú és Vaú sorozat például már öt éve megy nálunk, és az olvasók úgy várják a következő részt, mintha elképzelhetetlen lenne nélküle az élet – teszi hozzá.

Erre rímelnek a Holnap Kiadó főszerkesztőjének szavai is.

– Az a tény, hogy a Mazsola és Tádé három kötete a mai napig a toplistánk élén van, azt bizonyítja, hogy ha a szülő és a nagyszülő vásárol, az emlékeire hagyatkozik – mondja Milkovics Eszter. – Így a klasszikus kötetek is könnyen a gyerekek kezébe kerülnek, de kétségtelen, hogy a mai magyar nyelvezettel írott, friss könyvek is szépen kapaszkodnak fel az érdeklődésre számot tartó gyerekkönyvek listájára – folytatja a főszerkesztő, aki az idei karácsonyra a kiadó nagy operamese-sorozatának legújabb darabját, Goldmark Károly Téli regéjét ajánlja a nemrég megjelent Egy kiállítás képei mellett. Az egyetemes operairodalom egy-egy darabját gyereknyelven tolmácsoló, gyönyörű képekkel illusztrált kötetek mellé CD-t is kapnak a gyerekek a legfülbemászóbb dallamokkal. A napokon belül megjelenő Téli regét Szabó T. Anna tolmácsolja a gyerekeknek, és a kötetet Schall Eszter grafikái díszítik.

A Holnap Kiadó másik ünnepi kiadványa, a László Noémi által gyerekek számára átírt Karácsonyi ének, amelyet Szimonidesz Hajnalka rajzai díszítenek, a már olvasni tudó gyerekeknek jelentheti az első valódi sikerélményt.

A közelmúltban jött ki A brémai muzsikusok szintén László Noémi tolmácsolásában, és a napokban jelenik meg Sajdik Ferenc Hát (m)ilyenek az állatok? című sorozatának második kötete. A Kutyák és ormányos bogarak című remekmű után már sokan várták az Oroszlánok és vastagbőrűek címre hallgató, Sajdikhoz méltóan eredeti olvasmányt.

A Naphegy Kiadó a 6–8 éves korosztályra gondolva adott ki „kortárs népmesegyűjteményt”  Világvége alsó címmel. A kötet tizenegy magyar író, köztük Egri Mónika, Kertész Edina, Lackfi János, Mészöly Ágnes, Molnár Krisztina Rita, Nyulász Péter és Vig Balázs népmesék ihlette írásait tartalmazza (bemutató: november 25-én 11 órakor a Mesemúzeumban). A kiadó a legszebb bibliai történeteket Heinz Janisch sűrűn illusztrált irodalmi átiratával gyűjtötte könyvbe. A 6 év körüli korosztálynak a Csodadolgok című karácsonyi könyvet ajánlják, a 9–10 éveseknek Bors Bori képregényes stílusú kalandos történeteit.

A Móra Kiadó portfóliójában egyre nagyobb hangsúlyt nyer a képregény műfaja. Az Asterix mellett frissen jelennek meg a Hupikék törpikék albumok. Az ismeretterjesztő könyvek között szerepel Bartos Erika közkedvelt Brunó-sorozatának két újabb kötete és egy Bódi Kati által illusztrált Lázár Ervin-klasszikus. Az Öregapó madarait a 6 éven felüli korosztálynak ajánlják.

Igazi bestsellernek ígérkezik Elena Favilli és Francesca Cavallo kötete, az Esti mesék lázadó lányoknak: 100 különleges nő története. A minden korosztálynak érdekfeszítő, mesés album I. Erzsébet királynőtől Coco Chanelen át Serena Williamsig száz nem mindennapi történettel kívánja bátorítani a lányokat az önmegvalósításra. Az írásokat kiegészítő portrékat a világ különböző országaiban alkotó női grafikusok készítették.

Új műfajt hoznak be a képes regények, amelyek hidat képeznek a képeskönyv és a hosszú próza között, az olvasni tanuló gyerekeknek csinálva kedvet. Akinek a Vámpírtündér-sorozat két új kötete nem tűnik túl ünnepinek, az még mindig választhatja a Káprázatos kalandok sorozat legújabb kötetét, amely a Luccka és a Móka Hold névre hallgat. Ha inkább a klasszikusokra tennénk a voksunkat, böngésszük a magyar és a világirodalom ismert kalandregényeit, állatos és indiános történeteit, fantasztikus meseregényeit egybegyűjtő Móra Klassz-sorozat köteteit. Most jelenik meg Otfried Preussler Krabat című műve mellett Gáti István Tök Magda kalandjai című írása, valamint Pacskovszky Zsolt Titkos mozi című könyve is.

Szokásához híven széles választékkal készül a karácsonyra a Pagony. A kortárs magyar gyerekkönyvkiadónál bejáratott szerzők majdnem mindegyikének van új könyve. Berg Judit Két kis dinó című sorozatának és Dániel András Kufli-könyveinek is megjelenik egy-egy új kötete, de napvilágot lát végre Szabó Borbála és Varró Dani Líra és epika című műve Baranyai András rajzaival kiegészülve.

– A kötetet a legkisebbeknek a története miatt tudjuk ajánlani, a felsősök már a humorát is jól értik, a gimnazistáknak viszont remek alapanyag lehet színjátszó gyakorlatként, pedagógusoknak pedig azért, mert az összes költői képet, az összes verslábat meg lehet belőle tanítani – magyarázza lelkesen a kiadó főszerkesztője, Kovács Eszter.

Kényes témát dolgoz fel az első könyves szerző, Paulon Viktória könyve, a Kisrigók.

– Régi vágya és terve volt a Pagony Kiadónak, hogy az örökbefogadásról adjunk ki mesét, és azt gondolom, nem lehetett volna ennél jobban nyúlni a témához – mondja Kovács Eszter, aki szerint a gyerekek szemszögéből elmesélt történet nem csak azoknak szól, akik érintettek az örökbefogadásban. Ellenkezőleg, a Kisrigók mindenki számára izgalmas és szívmelengető meseregény.

Gimesi Dóra A Macskaherceg kilencedik élete című kötete Szegedi Katalin rajzaival igazi karácsonyi ajándékkönyv lett. A két gyönyörű szerelmes mesét kiskamaszoknak és anyukájuknak is ajánlja a kiadó vezetője.

Játéknak indult, könyv lett belőle: Berg Judit és Kertész Erzsi közös könyve, A négy madár titka, amelyet a Pagony webes felületén feleselve kezdett írni a két szerző, remek detektívregénnyé kerekedett. A 8 éves korosztályt lehet célba venni vele.

A kiadó legelső és egyik legfontosabb szerzője, Marék Veronika most lesz 80 éves, ennek örömére öt Boribon-kötetet is megjelentettek kicsinyítve, díszdobozban.

Kovács Eszter úgy tapasztalja, az olvasók egyre inkább vevők a kortárs gyerekkönyvekre, sőt ha egy szerzőt megszeretnek, mindig hűségesen várják a következő köteteit.

– Ha már megismertettük, könnyebb is eladni itthon egy magyar szerző műveit, hiszen az alkotó meg tud jelenni eseményeken, iskolákban, könyvbemutatókon, író-olvasó találkozókon, nem beszélve arról, hogy jobban ismeri az itthoni viszonyokat is, ismerős közegben játszódó könyveket tud letenni az asztalra – mondja Kovács Eszter, aki a Pagony főszerkesztőjeként a magyar szerzők felfedezését és befuttatását tekinti igazi kihívásnak.