Feltárul Szabó Magda eddig kevésbé ismert szenvedélyes oldala

Az írónő szerelmei, avagy zavarba ejtő naplórészletek a kálvinista nagyasszony életéből.

Más is utal erre az újraolvasásra: a sorokat átfirkálva azért mégis megcenzúrázta, hogy meghatározza, mi ne maradjon fenn. Az ünnepelt írónak huszonnégy éve maradt, hogy a mellőzöttnek látott férj és a legendás szerelem emlékművét felépítse, és mások mellett Gerhard Ehrlich sem illett ebbe a képbe. Szabó Magda interjúiban ugyan röviden meg-megemlítette, hogy az 1930-as évek második felében, a németnyelv-tanulással töltött bécsi nyarakon eljegyezte egy osztrák férfi, akiről azt is megjegyezte, hogy nem illettek egymáshoz, és elsodródtak a háború miatt. A Magdaléna című kötetben a bécsi vőlegény titkáról lebben fel a fátyol, bár a titok végül titok marad. Az olvasó, aki a 2002-ben megjelent utolsó regény, a Für Elise folytatását várja, s egy hagyatékban megmaradt, eddig ismeretlen regényt remél, csalódni fog. Igazi rajongónak kell lennie, hogy sikerüljön összeraknia a mozaikcserepeket, noha a kiadó szerkesztői minden igyekezetükkel azon voltak, hogy azok összeálljanak egy képpé.

A hagyatékból összegereblyézett papírok mellett a szerkesztő előszava, egy 2000-ben készült interjú, a történész áttekintése és Karafiáth Orsolya novellája rekonstruálja a történteket. Utóbbi azt az esetet dramatizálja, amikor 1956 után az egykori vőlegény Magyarországra látogat, hogy ha kell, „kimentse” innen régi szerelmét. Szabó Magda azonban csak fölényes írói hangján szólal meg ebben a történetben, sok évtized távlatából, egy novella vagy a regénykezdemény szerzőjeként, amelyre nyolcvanas évei végén már nem vállalkozott. Hazaírt levelei sem maradtak fenn ebből az időszakból, noha a hagyaték sok, a szülőknek Debrecenbe írt levelet őriz. Akit a Magdalénában soha nem pillanthatunk meg, az a szerelmes nő.

 Őt a Nyusziék oldalain látjuk. Olyan elementáris lendülettel rója néha a sorokat, hogy a nem lágy szívéről ismert kálvinista nagyasszony bizonyára zavarba ejti majd néhány régi olvasóját. A debreceni és hódmezővásárhelyi tanárkodás után az ország újjáépítésének lázában Pestre kerülő Magda harmincévesen ismerte meg a feleségét és csecsemő fiát a háborúban elvesztő, sebzett lelkű Szobotkát, aki éppen Don Juan-korszakát élte. A szerelmi napló sokszor utal a pár közös évfordulóira: megtudjuk, mely napon történt a megismerkedés, mikor a lánykérés, és azt is, hogy nyolc nappal ezután „egymáséi lettek”.

Az első füzetben 1950-ben járunk. Egy évvel korábban vonta vissza Révai miniszter Szabó Magda Baumgarten-díját, aminek következtében időlegesen zátonyra futott a költői pálya – ekkor még úgy véli, se kedve, se ideje új dologba vágni –, férje korrektorként dolgozik. Az utolsó füzetcsonk lapjain már 1958-at írunk, és elkezdődik a hallgatás évei alatt írt regények kiadása: először a Bárány Boldizsáré, majd a regényírói hírét megalapozó Freskóé, Szobotka Tibor pedig adjunktus lesz. A Nyusziék azonban célzottan csak a boldog órákat jegyzi fel: „Végigcsókolózzuk a Vérmezőt, itthon vetkőzni kezdek, hogy átöltözzem a vacsorához, Te valamit magyarázol, azután benézel utánam, akkor bújtam ki a ruhákból, állok meztelen a fürdőszobában – csak elakad a szavad” – írja le Szabó Magda házassági évfordulójukat, valamint a „nyuszizástól nyuszizásig” végigszenvedett órákat: „tanítás közben is összerándult a méhem a tehetetlen kívánkozástól”. A pár egyszer Montesquieu-ről beszélget, máskor maga az olvasó zavarba is jöhet, mit keres szexuális szerepjátékaikat figyelve, egymás testrészeit megnevező beceneveket fejtegetve. A könyvek és a szerelem: ezekből építenek maguknak bástyát az ellenséges világgal szemben abban a szent hitben, hogy tehetségük, műveltségük és intelligenciájuk egyszer megfelelő polcra helyezi őket. De az egyik füzettel párhuzamosan írt „szakmai naplóban” az is megvillan, milyen világ elől menekülnek a „nyusziparkba”.

Érdekes módon a naplót újraolvasó Szabó Magdát nem a szexuális izzás képei vagy szerelmes gügyögéseik indították cenzúrázásra. A kipontozott részek olyasmiket takarnak, amelyekről tényleg hallgatni akart. De mindenképpen meg akarta őrizni – magának vagy az utókornak – a fiatal Magda láttán a férje szemében felgyúló imádatot. A naplókban néha olyan erővel jelenik meg a diadalmas ifjúság és az életben tartó szerelem, hogy akár meg is hatódhatunk. Akár az író írta, akár a szerelmes nő.

(Szabó Magda: Magdaléna – A másik Für Elise nyomában. Jaffa Kiadó, 2017. Ára: 3490 forint. Szabó Magda: Nyusziék – Naplók, 1950–1958, Jaffa Kiadó, 2017. Ára: 3490 forint)

###HIRDETES###