Kis magyar fantasztikumtörténet

A magyar fantasztikus irodalom hiányzó fejezeteit pótolja Weiner Sennyey Tibor új novelláskötete.

Pintér Bence
2017. 12. 14. 19:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Furcsa érzése támad a fantasztikus irodalmat mélyebben ismerő olvasónak, miközben a Weiner Sennyey Tibor fantasztikus novelláit összegyűjtő kötetet olvassa. A könyv Az anakronista címet kapta, amely egyrészt egy több novellában is felbukkanó – fogalmazzunk úgy – központi alak neve, másrészről viszont egészen érdekes interpretációra ad lehetőséget. Weiner Sennyey novellái ugyanis úgy hatnak, mintha az angolszász fantasztikus irodalom egyes fő korszakainak itthoni lenyomatai lennének. Olyan lenyomatok, amelyek különböző, főleg történelmi okokból kimaradtak a hazai fantasztikus irodalom történelméből. Így, egyben látni őket, maga az anakronizmus vagy még inkább a fantasztikumtörténeti szingularitás. Mondjuk inkább így: a nyelvi értelemben egyébként kellemesen ihletett novellák a magyar fantasztikum fiktív biográfiáját vázolják fel a tizenkilencedik század elejétől a huszadik század végéig.

Megidéződik az a borongós, katasztrófa sújtotta nyár, amikor Mary Shelley megalkotta nevezetes művét, a Frankensteint, amely a sci-fi egyik előfutára; aztán feltűnnek a műfaj ponyvakorszakára jellemző „őrült” tudósok; az adu ász Nikola Tesla, aki állítólag tényleg a pesti Városligetben világosodott meg; találkozhatunk Weöres Sándor mentén H. P. Lovecraft kozmikus rettenetével vagy a transzhumanista tudatfeltöltés témájának egészen másik oldalával: azokkal, akik egyáltalán nem szeretnék digitalizálni a tudatukat. A kötetet záró Karthágó című novella pedig számomra egyértelműen a science fiction új hullámához tartozó szöveg, olyan, amely akár Harlan Ellison Dangerous visions című híres antológiájában is helyet kaphatott volna a hatvanas évek végén.

A legtöbb novellához a keretet Weiner Sennyey felmenőinek gyaníthatóan fikcionalizált üzelmei adják; illetve maga a szerző, aki nem egy történethez adja narrátorként a saját nevét. Ez, illetve a valódi történelmi és irodalmi alakok szerepeltetése pedig Jorge Luis Borgeséhez hasonló légkört kölcsönöz ezeknek az írásoknak: a fantasztikus fikció fals vagy ferdített tényeit ránézésre már-már nehéz megkülönböztetni a valódi világéitól. Átszüremlenek ebbe a létsíkba a hihetetlen furcsaságok, és belesimulnak a tájba: legyen az a táj Pomázon, Brazíliában, a Dunakanyarban vagy a Balatonon. Egy biztos: Weiner Sennyey Tibor valamelyik lenyomata ott van, hogy dokumentálja.

 

Weiner Sennyey Tibor: Az anakronista

Aranymadár Alapítvány, 2017

3300 forint

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.