Nyelvi szinten a szemünk láttára zajlik a „detrianonizáció”

Egy összefoglaló munka, amely nem új nyelvtant ad, hanem a nyelvet társadalmi funkciójában is vizsgálja.

Dominka Ede Harald
2018. 03. 20. 18:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A minap a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) felolvasótermében mutatták be A magyar nyelv jelene és jövője című, a Gondolat Kiadónál megjelent kötetet. Török Ádám MTA-főtitkár elmondta: nem új nyelvtan született meg, a könyv inkább olyan, 513 oldalnyi áttekintő összefoglalás, amely a nyelvet társadalmi funkciójában is vizsgálja.

A nyelv és a nyelvközösség korszerű értelmezése után a könyv a magyar nyelv európai kultúrában elfoglalt helyzetét vizsgálja, majd részletesen feltárulnak a magyar nyelvközösség belső szerkezetének jellemzői is. A könyv kijelöli a magyar nyelv kutatásának súlypontjait, noha nem csak nyelvészek írták nem csak nyelvészeknek; irodalmár, történész, szociológus, jogtudós, demográfus is van a szerzők között, akik igyekeztek közérthetően fogalmazni. Konzisztens műről van szó, amelyben a szövegek valamelyest párbeszédet folytatnak egymással, de természetesen önállóan is olvashatók.

Jelen és főképp jövő vizsgálata egy komoly tudományos kézikönyvben? – csodálkozhatunk el a címlap láttán. Tolcsvai Nagy Gábor, a kötet szerkesztője, több tanulmány szerzője Szent Ágoston és Husserl időfogalmára hivatkozik: amit a jelenben teszünk, mondunk, azt mindig megelőzi valami, ami a múltból jön, ám a jövőre vonatkozik. A könyvben a nyelvhasználatot tárgyalva az ember helyeződött a középpontba, aki történetesen a magyar nyelvet beszéli. Ez az a funkcionalista nézőpont, amely a XX. század utolsó harmadában teljesedett ki. Ahogy Hoffmann István jellemezte, „a magyar nemzettudatot tekintve meghatározó szerepe van a környező nyelvekhez való viszonynak, a többi nyelvtől való határozott különbségnek”. Ezért a demográfiai áttekintés is szerepet kapott, hiszen csökken a beszélők száma, ami kapcsolatban áll azzal, hogy földrajzilag is visszaszorult a nyelv Trianonnal. A nyelvi határtalanítást a magyar nyelv lényegi folyamatának tekintik a szerzők. Ez a detrianonizáció, amely lényege, hogy úgy tudunk átmenni a határon, illetve a határon túliak Magyarországra, és úgy tudunk megszólalni magyarul, hogy mindez természetes módon történik.

###HIRDETES###

Nyugat felé fordulva viszont megdöbbentő azt olvasni, hogy régiónk már a XIV–XVI. században is perifériának számított, sőt ahogy Kosáry Domokos történész, az MTA egykori elnöke fogalmazott: „Magyarország sorsát mindig az európai nagyhatalmak döntötték el.”

Az intézményi színtereket bemutató fejezet után a magyar nyelv és irodalom kapcsolatáról olvashatunk. Kulcsár Szabó Ernő rávilágít, a nyelv sokkal alapvetőbb, mintsem néha gondolnánk, hiszen jót, rosszat, igazságosat és igazságtalant is a nyelv által fogunk fel, sőt Gadamerre hivatkozva állítja: a nyelv nem eszköz, annál sokkal több; világunk általa mutatkozik meg, tárul fel. Csúcsa pedig a költői nyelv, az irodalom, amit olykor holmi úri huncutságnak vélnek. Holott a műveltség haszna nem abban áll, hogy néhány tízezer forintot nyerjünk egy vetélkedőn, vagy a szomszédunk előtt hivalkodva emeljük tekintélyünket, hanem ahogy Eugenio Coseriu nyelvész megállapította, a költőiből származik a nyelv funkcióteljessége, a kifinomult, alkotó gondolkodás. Habár „az irodalom a szellemi életnek fő letéteményese és gyarapítója” – állította a XIX. században a nyelvész Simonyi Zsigmond –, az írók gazdagabbá és nemesebbé tehetnek egy nyelvet, de arra is emlékeztet: „Csak azt nem szabad állítani, hogy egyik nyelv már eredeti képességénél és szervezeténél fogva magasabban állna a másiknál.”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.