Minden év február 14-én rózsaszínbe borul a világ: az összes kirakat, virágos, játék- és ajándékbolt, pékség, cukrászda, kávézó és pláza a szerelmeseket köszönti, a pártalanul bolyongó szerencsétlenek pedig megőrülnek az illatfelhőktől, masniktól, szívecske-rengetegtől. Az angolszász országokból a reklámoknak köszönhetően világhódító útjára indult Valentin-napról kevesen tudják, hogy elsősorban vallási eredetű, és magyarul Bálint-napnak hívjuk, mivel ez a latin ’Valentin’ név megfelelője. A hagyomány szerint ’valentin’ annak a szerelmi ajándéknak, levélnek, virágnak a neve, amelyet Bálint-napon hódolatunk jelül küldünk a szeretett személynek.
Az ajándék lehet akár egy gyönyörű szerelmes vers, hagyjuk, hadd beszéljenek helyettünk legnagyobb magyar költőink Csokonai Vitéz Mihálytól Petőfin és Ady Endrén keresztül József Attiláig, Radnóti Miklósig! Vagy – ha feltétlenül valami kézzelfoghatóval szeretnénk meglepni a kedvest – válasszunk versantológiát, esetleg híres szerelmespárok történetét elmesélő könyvet, például Szigethy Gábor Mezei Márai Szerelem című kötetét. A Helikon Kiadó gondozásában megjelent album a reveláció erejével hat, nemcsak azért, mert Mezei Mária színésznő és Márai Sándor titkolt-titkos románcát tárja a nagyvilág elé, hanem rendkívül értékes hiteles, Mezei Márai hagyatékából származó dokumentumai (fényképek, naplórészletek, táviratok, képeslapok) miatt is.
Szigethy Gábor nem hagyatkozott pletykákra, a színésznő férje beszámolójának nyomán, Mezei Mária leveleiből és írásiból kiindulva fedezte fel a XX. század legnagyobb magyar írójának és ünnepelt mozisztárjának rövid életű, de mindkettejük életére nagy hatással lévő szerelmi kapcsolatát. A „tárgyi bizonyítékokkal” alátámasztott izgalmas történetben mindkét fél gondolataiba bepillantást nyerünk, megismerjük mind a nő, mind a férfi véleményét szerelmükről, majd a szakításról, de ennél még sokkal többről árulkodnak leveleik, interjúik, fényképeik. Felvázolják a magyar történelem egyik legzűrzavarosabb (és -tragikusabb) időszakának korrajzát, bemutatják, hogyan alakult a II. világháború előtt, alatt és után a magyar kulturális élet, magyarázatot adnak Márai Sándor önkéntes száműzetésére. Beavatnak a színésznőlét titkaiba: az ünnepelt sztár belső magányába, a színpadon valódi könnyeket ejtő „ripacskodásba”, a Márai mellett megtalált biztonságot feladni nem akaró asszony érzelmeibe.
A Mezei Márai Szerelem könyv elmeséli, miként tud két ember élete a pillanat törtrésze alatt összefonódni úgy, hogy még elválásuk után is egymáshoz húzza őket valami titokzatos erő – egészen halálukig.
Szigethy Gábor: Mezei Márai Szerelem
Helikon, Budapest, 2011.
