Európa legjobb lángosa

Sétahajózás a tatai Öreg-tavon, hozzá a Hilltop üde muskotályai, chardonnay-ja és a nyári naplemente, ez volt az első napunk Tatán. Másnap a Pálmaházban, aztán a tó partján, meg a Kálvária alatti sok millió éves sziklák tövében is fogadkozott mindenki, ide még visszajövünk.

Tata, a kedvenc

A királyi régióban járva lett Tata a kedvenc, ahol sétáltunk vagy bicikliztünk a tó partján. Vendéglátóink elmesélték, hogy ősszel mindig leeresztik a mederből a vizet, le is halásszák, árulják a halakat, halételeket főznek. A bokáig érő víz télre megfagy, jól lehet rajta korcsolyázni. Az Old Lake Golf Hotel tulajdonosa úgy tűnik, tetszőleges idő alatt képes megtanítani bárkinek a golfozás alapjait, egyúttal meg is győz bárkit arról, hogy golfozni muszáj. Ráadásul együtt golfozhatnak a legkülönbözőbb korú, testalkatú versenyzők, ugyanis esélyeik egyenlők. Egészen sokat megtudunk a handycapekről, a pályákról, lyukakról, sőt az ütőkről is, de még a pápai Esterházyakról is, mire a komáromi erőd felé indulunk.

De előbb még az agostyáni arborétum kerül az utunkba. Az ötvenes években kivágásra szánt erdőből lett ez a mesebeli táj, ahol néhány órát érdemes pihenni, mert időtlen nyugalmat áraszt.

Megtudjuk, hogy akkor fordult meg az erdő sorsa, amikor a Magyar Tudományos Akadémia pályázatot írt ki arra, hogy távoli tájak őshonos fái hogyan bírják a magyar talajt. A tuják, a tiszafák, a gesztenyék, az amerikai fekete diófák, az atlasz cédrus, a selymes balkáni fenyő és a többi fenyő, köztük a Kínában csaknem kihalt kínai lombhullató fenyő is kiválóan érzik itt magukat Pedig a Gerecsében eredetileg tájidegen még a fenyőfa is, nemhogy egy némely afrikai fajta. Mostanában szombat-vasárnap látogatható, de hamarosan hétköznap is kinyílik az ajtó az érdeklődők előtt.

Utunk előző nap Székesfehérváron kezdődött a Szabad Színház élőképes idegenvezetésével. A Szent Korona történetét a nézőket is bevonva mesélték el különféle helyszíneken az elorozott korona megkeresésével. A Hetedhét Játékmúzeumban két tárlatot is megtekinthettünk: Moskovszky Éva babamúzeumát, és a Lázár Ervin köteteit illusztráló Réber László rajzait. Egész szobát betöltő kisvasúti pálya is várja látogatókat a múzeumban, vendéglátóink szerint itt a meglett férfiak is szívesen állnak oda a váltóhoz.

Székesfehérváron megnéztük a Deák-képtárat, tulajdonosa az ötvenes években kezdte gyűjteni magyar festőművészek alkotásait, akkor, amikor éppen a szocreál volt az állam által kedvezményezett stílus, Deák Dénes azonban inkább Rippl-Rónai, Rudnay Gyula, Mednyánszky László, Gulácsy Lajos és más huszadik századi nagyságok képeit vásárolta. A gyűjteményből kialakított kiállítás 1993 óta Eszterházy Ferenc megyei főispán egykori palotájában 600 négyzetméteren, tizennyolc szobában látható.

A Marsról a Kenyérmúzeumba

A Királyi Régióban utunk a bakonybéli Pannon Csillagdában folytatódott, ahol az óriási távcsőben éppen nem túl sok mindent láttunk, de a bolygókról szóló filmet a planetáriumban, és a marsjáró-marskutató robotról szóló előadást nagyon élveztük. Huszárokelőpusztán a Bakonyban vadászók is megszállhatnak, de erdei iskolásokat is várnak vadlesre, vadászkutyás programokra. Pápán az Esterházy kastély felújítása nem készült még el, de nekik is van élőképes színházi társulatuk. A házigazda barokk ruhában, parókában jelenik meg üdvözlésünkre. Később a pincében várnak minket borral, pogácsával. Pápán a Várkertfürdőben megint felötlik a kérdés, hogy miért kell nekünk mindig felöltözve nézni, ahogy mások fürdőznek. Igaz, mi most megkóstolhattuk „Európa legjobb lángosát”. Tényleg finom volt, pálmaolajban sült, ropogós is, omlós is, és kicsit sem zsíros.

A tészta igazi titkát a hölgyek, akik kikísérletezték, nem mondták el.

A Kristály Imperial Hotel, ahol megszálltunk, 1766 és 1769. között épült az Esterházy család megbízásából, és az első neve Szarka Fogadó volt. Most négycsillagos szálloda különleges hangulatú belső udvarral, pincebárral, nagyszerű belsőépítészeti megoldásokkal. És: a legtisztább szálloda, ahol eddig jártam itthon!

Utunk Komáromban zárult az erődben, ahol először a Kenyérmúzeumot tekintettük meg. A dagasztóedényeket, eszközöket, alapanyagokat, a kenyér világtörténetét felvonultató kiállításon a kedvencem a középkori perecformákat bemutató tabló volt. Itt, a komáromi Monostori Erődben minden júliusban megrendezik az Országos Pékfesztivált. A Lovas Színház előadásai a fedeles lovardában várják az érdeklődőket. Ebbe az erődbe is jutott élőképes csapat, akik valami okból haramiákat próbálnak megeleveníteni egy oldalsó homályos épületrészben. Sajnos kínosan gyengék. Az erőd és a hadtörténeti kiállítás viszont impozáns.