A nyelvvizsgákkal kapcsolatos alapfogalmak kiskátéja

Számtalan fogalom kapcsolódik a nyelvvizsgákhoz. Jó tisztán látni ezek rengetegében.

A szabályok és a szokások a nyelvvizsgák sajátos nyelvi környezetét, önálló fogalmait alakították ki. Hogy minél sikeresebbek legyünk, nem árt ezeket pontosan ismerni, és persze használni.

A típusú nyelvvizsga: szóbeli nyelvvizsga.

B típusú nyelvvizsga: írásbeli nyelvvizsga.

C típusú nyelvvizsga: komplex nyelvvizsga, A és B típusúból áll; amennyiben ezeket a vizsgázó különböző vizsgaidőszakokban teljesíti, akkor is automatikusan komplex (azaz C típusú) nyelvvizsgának számít.

Akkreditált nyelvvizsga: államilag elismert és engedélyezett nyelvvizsga, melyet a magyar felsőoktatási intézmények kötelesek elfogadni a diplomához.

Általános nyelvvizsga: a nyelvtudást általános, mindennapi témakörökben méri, lehet egy- vagy kétnyelvű.

Egynyelvű nyelvvizsga: a feladatszabást, az instrukciókat is idegen nyelven adják meg, közvetítő készséget nem mér, tehát fordítási feladatokat nem tartalmaz.

Kétnyelvű nyelvvizsga: a feladatszabást, az instrukciókat magyar nyelven is megadhatják, közvetítési készséget is mér, fordítási feladatokat is tartalmazhat.

Felülvizsgálat: az eredmény közlésétől számított tizenöt napon belül felülvizsgálati kérelemmel lehet élni a vizsga értékelésére, jogszabálysértésre vagy az eredményszámításban mutatkozó számolási hibára való hivatkozással. A vizsgaközpont vezetője a felülvizsgálati kérelmet megvizsgálja, és amennyiben a kérelemben foglaltakkal egyetért, a vizsgaközpont a döntését módosítja. (39/2011. (III. 22.) Kormányrendelet)

Komplex nyelvvizsga: lásd C típusú nyelvvizsga.

Közös Európai Referenciakeret (KER): az Európa Tanács által 2001-ben megjelentetett kézikönyv, amely tartalmazza az Európai Unión belül elfogadott nyelvi szinteket és a szinteknek megfelelő nyelvtudás készségek szerinti leírását.

A KER hagyományos fokozatoknak megfelelő szintjei: B1 – alapfok, B2 – középfok, C1 – felsőfok.

Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (NYAK): az Oktatási Hivatal egyik főosztálya, amely a nyelvvizsgák akkreditációjával és felülvizsgálatával kapcsolatban határoz.

Nyelvvizsga-honosítás: külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány elismertetése államilag, ezáltal megfeleltetve a diplomához támasztott követelményeknek.

Nyelvvizsga-bizonyítvány: tanúsítvány/oklevél a sikeres nyelvvizsgáról, amelyet a legtöbb magyarországi nyelvvizsgaközpontban nemcsak C, hanem A és B típusú vizsgák sikeres teljesítése esetén is kiállít a vizsgaközpont.

Sikeres írásbeli vizsga: teljesítéséhez 60%-os összteljesítmény elérése szükséges. A vizsgázóknak minden egyes nyelvi készségben (például írott szöveg értése, íráskészség) külön-külön el kell érniük a 40%-os teljesítési minimumot.

Sikeres szóbeli vizsga: teljesítéséhez 60%-os összteljesítmény elérése szükséges. Minden egyes nyelvi készségben (például beszédértés, beszédkészség) külön-külön el kell érni a 40%-os teljesítési minimumot.

Szakmai nyelvvizsga: adott szakterülethez kapcsolódó feladatokkal méri a nyelvi készségeket, lehet egy- vagy kétnyelvű.

Személyazonosság igazolása nyelvvizsgákon: érvényes okmány szükséges (személyi igazolvány, személyazonosító igazolvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, útlevél, új típusú vezetői engedély). A vizsgán azzal az okmánnyal célszerű megjelenni, amelynek adatait a jelentkezéskor megadtuk. A személyazonosság igazolásához szükséges okmány hiányában nem lehet vizsgázni.

Vizsgadíj: megállapítása mindig az adott vizsgaközpont feladata, nyelvvizsgánként és szintenként eltérhet.

Vizsgadolgozatok megtekintése: a vizsgázók az írásban teljesített nyelvvizsgafeladataikat megtekinthetik az értékelési útmutatóval együtt, ugyanez vonatkozik a szóbeli teljesítmény értékelésére is.

Vizsgaközpont: az akkreditált nyelvvizsgákhoz kapcsolódó intézmények székhelye.

Vizsgahely: valamelyik nyelvvizsgaközponthoz tartozó akkreditált intézmény, ahol az adott nyelvvizsga teljesíthető, egy vizsgaközpont általában több vizsgahellyel is rendelkezik az országban.