Az előző blogbejegyzésben bemutatott „lyukas szöveg” megoldásához hasonló elgondolással érdemes nekifutni a szintén több nyelvvizsgán is előforduló, mondatkiegészítősnek nevezett feladatnak, amihez ajánlott átnézni egy kicsit a nyelvkönyvekben a mondattant és az egyes mondattípusokat. Attól függetlenül, hogy egész mondatok vagy csak tagmondatok hiányoznak, itt is a szöveg és a hiányzó „elemek” átolvasásával célszerű kezdeni a megoldást. A szöveg kontextusa itt is segítségünkre van, és ha a kiegészített szöveget ellenőrzésként elolvasva a gondolatmenet logikus, akkor valószínűleg jó úton járunk. A feladatok megoldása előtt olvassuk el és értelmezzük a példát, amit általában nullás számmal jelölnek. Ez azért is fontos, mert így könnyebben „ráhangolódunk” a szöveg tartalmára.
Szintén több nyelvvizsga kedvelt feladattípusa a „szelektív szövegértés”, ami a gyakorlatban feleletválasztós feladatban jelenik meg, A-B-C-D tesztnek is hívják. Itt az adott szövegrészhez kapcsolódó állítások közül kell kiválasztani, melyik igaz a szöveg alapján. A szöveget tekintsük tehát mérvadónak, és ne a háttérismereteinkből próbáljuk meg kitalálni a helyes választ, mert előfordulhatnak aktuálisabb szövegek is, amelyek tematikája esetleg még nincs nagyon benne a köztudatban. A szöveghez kapcsolódó állításokban gyakran a szövegben előforduló kifejezéseket találjuk, így nem az igaz feltétlenül, ami tartalmaz egy a szövegben előforduló kifejezést, hanem amelynek a jelentése a szövegrész tartalmát adja vissza, az igaz állításokat pedig gyakran szinonimákkal fogalmazzák meg, különben nem is szövegértés lenne a feladat.
Következő blogbejegyzésünkben az íráskészség-feladatok sikeres megoldásához adunk néhány gyakorlati tanácsot.
(A szerző a KITEX Nyelvvizsgaközpont munkatársa.)
A témával kapcsolatos kérdéseire szívesen válaszolunk a [email protected] e-mail címen.
