A valóság erre az esetek többségében azonban rácáfol, hiszen a tündérmesékbe illő eseteket kivéve általában már a válogatásnál kiesnek azok a jelentkezők, akik nem beszélik az adott ország nyelvét.
Az első komoly problémával az állás megpályázásakor szembesülnek a külföldön munkát keresők, hiszen ha nem tudnak szabatosan, komolyabb nyelvi hibáktól mentesen megírni egy szakmai önéletrajzot vagy egy motivációs levelet, akkor nem sok esélyük van az állás megszerzésére. Az igazán komoly akadály azonban még csak ezután következik, amikor behívják az első állásinterjúra, ahol természetesen idegen nyelven zajlik a kommunikáció. Egyre elterjedtebb az is, hogy a válogatás telefonon, illetve skype-on keresztül történik. Ez természetesen még komolyabb nyelvi felkészültséget kíván, hiszen a „gépi hangot” még anyanyelvünkön is nehezebb érteni, mint az élőbeszédet. Nem véletlenül hirdet sok nyelviskola speciális tréningeket, ahol kifejezetten az állásinterjúra, illetve a pályázat megírására készítik fel a résztvevőket.
Nagy szerepet játszik az is, hogy milyen típusú munkakörre keres a külföldi cég magyar munkavállalókat. Minél igényesebb a munka, annál komolyabb elvárásokat támasztanak a leendő munkaadók a jelöltek nyelvi felkészültségével kapcsolatban. A külföldi munkaerőpiacnak vannak olyan területei, például vendéglátás, szállodaipar, ahol az is komoly előnyt jelent, ha valaki nemcsak általános nyelvi kommunikációra képes, hanem a szakmai nyelvben is járatos. Hiszen elég furcsa is lenne, ha egy pincér nem tudná az ételek nevét, elkészítési módját elmondani az adott ország nyelvén.
(A szerző a KITEX Nyelvvizsgaközpont vezetője.)
