A „MURAVIDÉK BLOG” első, bevezető részéhez írnék néhány mondatot erről a nekünk, muravidéki magyaroknak annyira kedves vidékről, e szeretett tájról. Tudom, hogy a következő néhány sorban leírtak – sőt ennél jóval nagyobb terjedelmű, sokkal több szempontból megvilágított információk – néhány kattintással mindenki számára egyszerűen elérhetők. Ennek ellenére jónak látom, hogy néhány mondatban földrajzilag, történelmileg meghatározzam azt a területet, amelynek elsősorban magyar értékeiről, vonatkozásairól a szlovéniai magyarság hetilapja, a Népújság újságírói írnak majd a következő hetekben, hónapokban az MNO oldalain.
A Muravidék Szlovénia legészakibb régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte. A régiónak a magyar határral szomszédos településein, elsősorban Lendván és környékén ma is jelentős magyar kisebbség él, akiket muravidéki magyaroknak neveznek.
A Muravidék nyugati és déli határát a Mura folyó, keleti határát a magyar államhatár, északi határát pedig az osztrák államhatár alkotja. A magyarok aránya ma a Muravidék lakosságának 7–8 százaléka. A magyarság a Muravidék keleti részén él egy kb. 50 kilométer hosszú és 3–15 kilométer széles sávban a szlovén–magyar határ mentén. Két csoportra osztható, az egyik az őrségi (goricskói), a másik a Lendva-vidéki magyar tömb. Az előbbiek az első világháború előtt Vasvármegyéhez, az utóbbiak Zala vármegyéhez tartoztak. A 2002-es népszámláláskor valamivel több mint hatezer fő vallotta magát magyar nemzetségűnek, de nagyjából tízezerre tehetők azok száma, akik még éreznek magyar kötődést. A szlovéniai magyarság zöme az öt muravidéki nemzetiségileg vegyesen lakott községben (önkormányzat, leginkább a járásnak megfelelő közigazgatási egység) él. A vegyesen lakott települések északnyugatról délkeletre haladva Hodos Községben Hodos és Kapornak, Šalovci Községben Domonkosfa, Moravske Toplice Községben Csekefa, Szentlászló, Kisfalu, Pártosfalva és Szerdahely, ezek az őrségi falvak. Folytatva a sort Dobronak Községben Dobronak és Zsitkóc, valamint Lendva Községben Alsólakos, Bánuta, Csente, Felsőlakos, Göntérháza, Gyertyános, Hármasmalom, Hídvég, Hosszúfalu, Hosszúfaluhegy, Kámaháza, Kapca, Kót, Lendva, Lendvahegy, Petesháza, Pince, Pincemajor, Radamos és Völgyifalu helyezkedik el a kétnyelvű területen, ahol a szlovén nyelv mellett a magyar is hivatalos nyelvnek számít.
A következő hónapokban tehát az említtet területet, ennek városát és falvait, az itt született, itt élő embereket, értékeket szeretnénk bemutatni önöknek!
Kezdjük ezt Bence Lajos neves muravidéki irodalmár, újságíró gondolataival a sajátságos muravidéki lélekről!
A szerző a Népújság megbízott igazgatója
