Amit az árfolyamgátról tudni érdemes (II. rész)

Az ügyfelek részéről felmerülő kérdések jelentős számban arra vonatkoznak, hogyan alakul majd a törlesztés a rögzítés időszakát követően.

dr. Morvai Gábor
2013. 06. 28. 6:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az árfolyamgáttal foglalkozó előző bejegyzésben bemutatásra került a rendszer néhány főbb ismérve. Az ügyfelek részéről felmerülő kérdések jelentős számban arra vonatkoznak, hogyan alakul majd a törlesztés a rögzítés időszakát követően, illetve van-e lehetőség ,,menet közben" kiszállni. A mostani írásban ennek jártunk utána.

A rögzített árfolyamon való törlesztés megszüntetése először annak kezdetétől számított 36 hónapot követően, legkésőbb pedig a teljes futamidő lejáratát megelőző utolsó előtti törlesztőrészlet esedékessége előtt kezdeményezhető. A hitel részleges vagy teljes előtörlesztése is lehetséges, azonban a teljes előtörlesztést a pénzügyi intézmény csak abban az esetben fogadja el, ha az előtörlesztett összeg a gyűjtőszámlára vonatkozó tartozást is fedezi. Részleges előtörlesztés esetén az eredeti devizakölcsön előtörlesztése valósul meg, tehát nem kérhető a gyűjtőszámlahitel előtörlesztése.

A programban résztvevők havi fizetési kötelezettsége a rögzítés periódusának megszűnését követően két részből tevődik majd össze.

Az egyik: a devizahitel-szerződés törlesztése, mely újra az aktuális, piaci árfolyamon történik. Mivel a forint és a devizák egymáshoz képesti árfolyamának alakulása nagyon változó, előre nem tudni, hogy a rögzítés lejártát követően milyen mértékű lesz a devizahitel törlesztő részlete.

A másik: a gyűjtőszámlahitelkeret-szerződésből eredő fizetési kötelezettség, mely abban az esetben áll fenn, ha a gyűjtőszámlán tartozás halmozódott fel a rögzítés időszaka alatt. Ez esetben a gyűjtőszámlahitel után fizetendő törlesztőrészlet mértékét a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény úgy köteles megállapítani, hogy a gyűjtőszámlahitel után fizetendő törlesztőrészlet – a kamattal és egyéb költségekkel együtt – nem haladja meg a rögzítés periódusa alatt fizetett utolsó törlesztőrészlet 15 százalékát.

Ha tehát a rögzítés időszakában utolsó részletként 70 000 forintot fizetett, akkor a gyűjtőszámlahitel törlesztése mértékét 70 000×0,15 vagyis maximum 10 500 forintban állapíthatják meg. Ez az összeg tartalmaz tőkét és kamatot is.

A devizahitel törlesztése az eredeti szerződés szerinti futamidő szerint folytatódik tovább.

A gyűjtőszámlahitel futamideje a bemutatott törlesztési korlátok figyelembevételével kerül meghatározásra, de nem lehet hosszabb, mint az eredeti devizakölcsön futamideje +30 év.

Mindkét hitel (tehát az eredeti devizahitel és a gyűjtőszámlahitel) törlesztésére együtt érvényes további korlát, hogy a törlesztés futamideje legfeljebb a hiteladós 75. életévének betöltéséig terjedhet. A hiteladós 75 életévét meghaladhatja a gyűjtőszámlahitel futamideje abban az esetben, ha több hiteladós van az eredeti devizaalapú hitelszerződésben, és legalább egy hiteladós nem tölti be a 75. életévét a gyűjtőszámlahitel futamideje alatt.

E két futamidő korlát a gyűjtőszámla-hitelszerződés mértékére meghatározott 15 százalékos plafonnál is erősebb, így amennyiben e két határidő másként nem lenne betartható, akkor a hitelező jogosult a 15 százalékot meghaladó mértékben megállapítani a gyűjtőszámlahitel után fennálló fizetési kötelezettséget.

Fontos: a hitelező a rögzített árfolyam záró időpontjától számított 15 napon belül köteles írásban értesíteni az adóst a gyűjtőszámlahitel-szerződés futamidejéről és első kamatperiódusára érvényes havi törlesztőrészlet forint összegéről.

Vállalható-e magasabb törlesztőrészlet fizetése a rögzített árfolyamon való törlesztés lezárultát követően? A vonatkozó jogszabály értelmében az adós kérheti hitelezőjétől, hogy a gyűjtőszámlán felhalmozódott összeg törlesztésére a fentebb meghatározott mértéket (15%) meghaladó mértékben kerüljön sor. Abban az esetben, ha a hiteladós a rögzítés időszaka után biztonsággal tudja magasabb összeg fizetését is vállalni, akkor erről írásban kell értesítenie hitelezőjét a rögzítés záró időpontját megelőző legalább 60 nappal. Erre irányuló kérelmében meg kell határoznia azt is, melyik az a magasabb összeg, amelyiknek törlesztését vállalja. Az összeg kalkulálásakor, vegye figyelembe, hogy a devizahitel-szerződésből fennálló fizetési kötelezettségét is teljesítenie kell. A döntést a leírtak szerint ráér majd később is meghozni, hiszen az előzetes értesítés csak a rögzítés lejártát megelőző 3.-4. hónapban kell majd elküldenie.

Az árfolyamrögzítésről, illetve egyéb pénzügyi fogyasztóvédelmi kérdésekről további információ kérhető a Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózat irodáiban.

A cikk elkészítéséhez felhasználtuk a www.pszaf.hu honlap fogyasztói aloldalán található tájékoztatót.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.