Hogy ez ma nem csupán a legendáriumok része, ahhoz kellett a Muravidék Néptáncegyüttes. Az együttes 1998-ban alakult a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet által szervezett nagy sikerű táncház nyomán, amit már eleve azzal a céllal indítottak, hogy a 90-es években hanyatlásnak indult néptáncmozgalom a Muravidéken újra virágzásnak induljon. Első szereplésükön hat párral léptek színpadra. Az akkori alapító tagok közül a Toplak házaspár, Rudi és Alenka maradt az együttessel a mai napig, a régiek helyére folyamatosan új tagok léptek.
Ma 23 táncossal büszkélkedhetnek. Az együttes szakmai vezetését a kezdetektől Gerlecz László, a tapasztalt és elismert koreográfus végzi (a Népművészet Ifjú Mestere, aranysarkantyús táncos), aki az évek alatt a Kárpát-medence egyes vidékeinek, falvainak eredeti táncaival ismertette meg az együttest. Műsorukban nagyrészt autentikus koreográfiákat visznek színpadra, lehetőség szerint az adott vidékhez hű viseletben. Repertoárjuk koronájaként ma már saját muravidéki táncokkal is bemutatkoznak. Szerepeltek többek közt Kárpátalján, Hargita megyében, a Felvidéken, Szarajevóban, Budapesten. Az együttes nevéhez fűződik továbbá a lendvai Nemzetközi Néptáncfesztivál, amit 2005 óta szerveznek meg.
Toplak Alenka és Rudolf, a Muravidék Néptáncegyüttes első emberei sokat tesznek a vidék néptáncának és népzenéjének újjászületéséért. A Muravidéken 2008-ban kezdődött meg az a gyűjtés, amelynek során a Toplak házaspár Gerlecz Lászlóval és Schreiner Jenővel, illetve ifj. Horváth Károly népzenésszel nekifogtak a térségben fellelhető népzenei és néptánchagyaték felkutatásának. „A gyűjtés eredményeként elértük azt, hogy a néptáncban a Muravidék ne legyen többé fehér folt” – mondta Toplak Rudolf. A gyűjtés azonban még korántsem fejeződött be, Toplakék szerint vannak még feltáratlan részek a már kutatott falvakban is, és még teljesen kiaknázatlan a goricskói vidék, ahol az adatközlők felkutatása már részben elkezdődött. Ahogy a legtöbb népi hagyományra, úgy a néptáncra különösen jellemző, hogy egy-egy vidéken belül, sőt még a rokonságokon belül is nagyon eltérő lehet, jó példa erre a lakodalmi szokások köre. Az Őrségben is vannak olyan táncok, amiket a régi határ túloldaláról vagy éppen a szlovén néptől vettek át az emberek. A gyűjtés során az ilyen hasznos információk feljegyzésével a néptáncegyüttes a repertoárját folyamatosan fel tudja frissíteni.
Alenka szinte belenevelkedett a néptáncba, édesapja volt az egykori dobronaki néptáncegyüttes vezetője. „Ha abba kellene hagynom a néptáncot, talán egy részem veszne oda. Nem lenne teljes az életem” – mondja. „A néptáncban az érzelemvilág széles skálája nyilvánul meg, hiszen a régi emberek mindent meg tudtak fogalmazni dalban: örömöt, bánatot, szerelmet, csalódást stb. A táncban ehhez párosul az is, hogy érintkezned kell a pároddal, nem lehetsz el csak úgy magaddal. Közel kell engedned magadhoz azt, akivel táncolsz, mert csak úgy tudtok eggyé válni.”
A Muravidék Néptáncegyüttes a szerepléseivel jó hírét viszi a vidéknek. Ennek szép példája a Muravidéki Lakodalmas című műsor, ami a táncon keresztül teljes egészében a vidék hagyományait, népszokásait tárja a közönsége elé.
