Nagyobb települések magasabb (4 emeletes vagy nagyobb) épületeinek réseiben, zugaiban, szellőzőnyílásaiban költenek a sarlósfecskék. Csak nevükben fecskék, valójában nem a fecskék családjába tartoznak, hanem teljesen más rendszertani csoportba. A fecske megnevezést azért kapták, mert a valódi fecskékhez (füsti fecske, molnárfecske, partifecske) hasonlóan repülő rovarokra vadásznak a levegőben és megjelenésükben is hasonlítanak rájuk.
A sarlósfecske lába kapaszkodásra módosult (eredetileg sziklafalak repedéseiben költött), így járásra alig, elrugaszkodásra pedig teljesen alkalmatlan. Ennek a következménye, hogy a költőüregből frissen kirepült majd a földön landoló fióka nem tud felrepülni a földről és pusztulásra van ítélve. Ezért is költ magasabb épületekben, mert nagymértékben segít ha a költőüregből „kivetve” magát a zuhanás során lendületet véve könnyebben tud elrepülni.
A sarlósfecske majdnem egyszínű tollazattal rendelkezik, szeme is sötét. Jellegzetessége, hogy a – földön lévő madár – szárnyai a hátán keresztezik egymást, a testméretéhez képest hosszúak. Levegőben repülve ezek a szárnyak „sarlót” formáznak, melyről a nevét kapta. Lábai nagyon kicsik, ujjai rendkívül vékonyak, mind a 4 ujj előre áll, karma fekete és különösen hegyes. Csőrét hatalmasra tudja nyitni, ami a levegőben mozgó rovarok elfogásakor nagy segítséget jelent. A repülő példányokat sivító hangjuk alapján is könnyedén észre lehet venni.
