Már nem csak a diploma miatt tanulnak nyelveket

Az egyetemi hallgatók többsége ma is az angol nyelvet választja, de egyre többen vannak azok, akik ritka nyelveket, például kínait vagy arabot is tanulnak.

Most induló interjúsorozatunkban a nyelvoktatás helyzetét szeretnénk bemutatni a felsőoktatásban és a középfokú képzésben. Első alkalommal dr. Czellér Máriával, a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Idegen Nyelvi Intézetének vezetőjével beszélgettünk.

– Milyen nyelvtudással érkeznek az elsőéves hallgatók a középiskolákból?
– Hallgatóink nagyon eltérő nyelvtudással kezdik meg egyetemi tanulmányaikat. Nagyon meghatározó a középiskolai háttér, illetve az ott oktató nyelvtanár szakmai elhivatottsága. Mindezek mellett a családból hozott értékek, valamint a család anyagi helyzete is nagymértékben befolyásolja egy-egy hallgató nyelvtudását.

– Mi motiválja a hallgatókat a nyelvtanulásra? Csak a nyelvvizsga-kötelezettség?
– Kétségkívül a hallgatók jelentős része csak a diplomához kötött nyelvi követelménynek kíván megfeleli. Azonban egyre nő azoknak a hallgatóknak a száma, akiket ennél több motivál. Köztudott, hogy EU-tagságunk jelentősen bővítette a külföldi tanulás és munkavállalás lehetőségét, és diákjainkban is egyre inkább tudatosul, hogy csak akkor tudnak élni ezzel a lehetőséggel, ha megfelelő nyelvtudással rendelkeznek. Sokan közülük résztanulmányokat folytatnak, illetve szakmai gyakorlatot végeznek külföldön, de számottevő azoknak a száma, akik külföldi munkavállalást terveznek. Így elmondható, hogy a hallgatók nyelvtanulásának motivációs rendszerében erős tényezővé vált a nyelv hasznossága és szakmai érvényesülésük lehetősége.

– Milyen nyelveket tanulnak?
– Mint mindenhol, intézetünkben is az angol nyelv dominanciája a jellemző. Az elmúlt tanévben a hallgatók 54 százaléka tanulta az angol nyelvet, 23 százalék a németet, 10 százalék volt a francia, 11 százalék az oroszul tanulók aránya, és 2 százalék választotta a kínai nyelvet. Természetesen a középiskolai nyelvkínálat kihat az egyetemi nyelvválasztásra, hiszen mindenki a már korábban tanult nyelvet szándékozik továbbfejleszteni és szakmai ismeretekkel bővíteni. Érdemes azonban felfigyelni arra a tendenciára, hogy a diákok az angol vagy a német nyelv mellé egyre inkább választanak egy másik idegen nyelvet, mivel úgy gondolják, hogy ezzel növelik esélyüket a munkaerőpiacon.

– Milyen az aránya az általános és a szakmai nyelvnek?
– A felsőoktatásban a szakmai nyelv kap kiemelt szerepet, hiszen az a cél, hogy a hallgatók a mindennapi kommunikáción túl a szakterületükön rendelkezzenek olyan biztos nyelvi tudással, amely szakmai érvényesülésüket segíti majd elő. A szakmai nyelv ismerete tehát  piacképesebbé teszi a diplomást.

Az interjút a KITEX Nyelvvizsgaközpont vezetője készítette.