Most induló interjúsorozatunkban a nyelvoktatás helyzetét szeretnénk bemutatni a felsőoktatásban és a középfokú képzésben. Első alkalommal dr. Czellér Máriával, a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Idegen Nyelvi Intézetének vezetőjével beszélgettünk.
– Milyen nyelvtudással érkeznek az elsőéves hallgatók a középiskolákból?
– Hallgatóink nagyon eltérő nyelvtudással kezdik meg egyetemi tanulmányaikat. Nagyon meghatározó a középiskolai háttér, illetve az ott oktató nyelvtanár szakmai elhivatottsága. Mindezek mellett a családból hozott értékek, valamint a család anyagi helyzete is nagymértékben befolyásolja egy-egy hallgató nyelvtudását.
– Mi motiválja a hallgatókat a nyelvtanulásra? Csak a nyelvvizsga-kötelezettség?
– Kétségkívül a hallgatók jelentős része csak a diplomához kötött nyelvi követelménynek kíván megfeleli. Azonban egyre nő azoknak a hallgatóknak a száma, akiket ennél több motivál. Köztudott, hogy EU-tagságunk jelentősen bővítette a külföldi tanulás és munkavállalás lehetőségét, és diákjainkban is egyre inkább tudatosul, hogy csak akkor tudnak élni ezzel a lehetőséggel, ha megfelelő nyelvtudással rendelkeznek. Sokan közülük résztanulmányokat folytatnak, illetve szakmai gyakorlatot végeznek külföldön, de számottevő azoknak a száma, akik külföldi munkavállalást terveznek. Így elmondható, hogy a hallgatók nyelvtanulásának motivációs rendszerében erős tényezővé vált a nyelv hasznossága és szakmai érvényesülésük lehetősége.
– Milyen nyelveket tanulnak?
– Mint mindenhol, intézetünkben is az angol nyelv dominanciája a jellemző. Az elmúlt tanévben a hallgatók 54 százaléka tanulta az angol nyelvet, 23 százalék a németet, 10 százalék volt a francia, 11 százalék az oroszul tanulók aránya, és 2 százalék választotta a kínai nyelvet. Természetesen a középiskolai nyelvkínálat kihat az egyetemi nyelvválasztásra, hiszen mindenki a már korábban tanult nyelvet szándékozik továbbfejleszteni és szakmai ismeretekkel bővíteni. Érdemes azonban felfigyelni arra a tendenciára, hogy a diákok az angol vagy a német nyelv mellé egyre inkább választanak egy másik idegen nyelvet, mivel úgy gondolják, hogy ezzel növelik esélyüket a munkaerőpiacon.
– Milyen az aránya az általános és a szakmai nyelvnek?
– A felsőoktatásban a szakmai nyelv kap kiemelt szerepet, hiszen az a cél, hogy a hallgatók a mindennapi kommunikáción túl a szakterületükön rendelkezzenek olyan biztos nyelvi tudással, amely szakmai érvényesülésüket segíti majd elő. A szakmai nyelv ismerete tehát piacképesebbé teszi a diplomást.
Az interjút a KITEX Nyelvvizsgaközpont vezetője készítette.
