De hadd kezdjük egy kis történelemmel: a kápolna ugyanis hálából épült a törökök feletti győzelemért. Miután a török elfoglalta Kanizsát, az alsólendvai vár 1600-ban katonai erődítményként az első védelmi vonal fontos végvárává lépett elő. A legnehezebb „török-esztendő” az 1603-as év volt, hiszen két nagy támadás is indult Lendva ellen.
Feltételezhető, hogy az első támadást a törökök háromkirályok napján indították, amikor egy közel 1000 főből álló török had akarta meglepni Bánffyt, a támadást azonban a vár védői visszaverték. A másik, sokkal nagyobb török támadás október 14-én volt, s végül a Bánffy Kristóf vezette várvédők diadalával végződött. A második csata rengeteg áldozatot követelt, az elesettek holttestét a vár feletti hegyen temették el. A ma is még elő-előbukkanó csontmaradványok miatt a hely ma is „Csontos” néven ismert.
A török sosem foglalta el Lendva várát, s a várvédelmet szolgáló egykori katonai erődítmény helyén 1727–28-ban a török kiűzésének tiszteletére megépítették a Szentháromság-kápolnát. A történelmi források szerint az építkezést nagymértékben a nemes Gludovácz család támogatta.
Idővel a kápolnában helyezték el vitéz Hadik Mihály holttestét, a helyi legenda szerint az 1603-as csatában hősi halált halt várkapitány maradványait. Amikor egy átalakítás során rábukkantak a koporsóra, látták, hogy a holttest egészen ép, ugyanis természetes úton mumifikálódott. Hadik halálával kapcsolatosan több monda is fennmaradt, az egyik legismertebbet Dervarics Kálmán helytörténetíró közli, és így szól: „A mi Hadikunk fejére a halálos vágást, amely most is látszik, csatában kapta, mely Lendva-lakos, Gyertyános, Kapca falvak és a Mura folyó közötti síkságon vívódott. Hadik Mihály a népmonda szerint személyesen vezette századát, vele harcolt egyetlen fia, a 23 éves Hadik András, akkor a Ghilányi huszárezredbeli őrkadett; az ütközet a népmonda szerint a magyar seregre nézve oly szerencsétlenül végződött, hogy Hadik Mihály két halálos sebet kapván fejére, futásba keresett menekülést, s paripája teljes erejéből rohant vele a Csonka-dombra, a Szent-Háromság kápolna körüli sáncok mögé. Ezen Csonka-domb borzasztó meredek és magas; a népmonda szerint Hadik ott nyargalt fel lóháton, ahol a legmeredekebb s felnyargaltában mindenütt virágok tapadtak a ló lába nyomában, s ezen vonalban, melyen Hadik a Csonka-dombra felnyargalt, sem fű, sem fa, de még bokor sem nőtt.”
Dervarics lelkes törekvéseinek köszönhetően tették Hadik múmiáját később üvegkoporsóba, és látványos helyen, a templomhajó kórus alatti részében helyezték el. A múmia ma is megtekinthető, sőt Lendva egyik legizgalmasabb látnivalója. A kápolna kulcsa a lendvai turisztikai irodában váltható ki, de segítenek a plébániahivatalban is.
A kápolna építészeti szempontból egyszerű épület, az idők során többször is javították, de megőrizték eredeti formájában. Nem építészeti, hanem történelmi és szimbolikus jelentősége a meghatározó. Évenként kétszer búcsújáró hely is: május utolsó vasárnapján, azaz Szentháromság napján, és szeptember első vasárnapján, az angyaloki búcsún.
