„Sürgősen bérvizsgázót/vizsgadublőrt keresek”, rengeteg ilyen és ehhez hasonló hirdetést találhatunk az interneten. Ennyire egyszerű lenne a sikeres nyelvvizsga?
Nagyon sok végzős hallgató választja ezt a könnyebbnek vélt utat a diplomához szükséges nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzéséhez. Nem is jut eszükbe, hogy ez a „megoldás” nem említhető egy lapon az iskolai dolgozatírás alatti puskázással, vagy a feleletek alatti súgással. Holott a bérvizsgázás jogi értelemben kimeríti a közokirat-hamisítás és a személyazonossággal való visszaélés fogalmát, és rendőrségi feljelentést von maga után, ami komoly büntetőjogi következménnyel jár. A lebukott bérvizsgázókat, illetve azok megbízóit a nyelvvizsgáztatást felügyelő szerv, az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja is nyilvántartja.
A bérvizsgázót „alkalmazók” és a magukat „nyelvvizsgadublőrnek” nevező csalók sokszor alábecsülik a lebukás veszélyét, pedig a vizsgafelügyelők és vizsgáztatók egyre alaposabban és tudatosabban figyelnek a bérvizsgázók kiszűrésére. Önmagában az még nem oszlatja el a kételyeket, ha a személyazonosítón található fényképhez hasonlít a bérvizsgázó. Ezen kívül még számos olyan részlet van, amire az erre felkészített vizsgafelügyelők és vizsgáztatók figyelnek.
Semmiképpen nem ajánlatos tehát a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésének ezt a módját választani, a fentieken kívül azért sem, mert a rendőrségi bonyodalmakon kívül a hallgatónak a felsőoktatási intézményében is komoly kellemetlenségei lehetnek. De ha még sikerrel is járna a próbálkozás, már első komoly állásinterjún kiderül, hogy a felmutatott nyelvvizsga-bizonyítvány nem tükröz valós nyelvtudást.
A blogbejegyzést a KITEX-Nyelvvizsgaközpont munkatársai készítették.
