A Muravidéken is komoly hagyománya van a mézeskalács-készítésnek, vásár és búcsú nem képzelhető el a fűszeres, szebbnél szebben díszített, üzeneteket hordozó ajándék nélkül. A mézeskalács-készítés egyik mestere a dobronaki Szolarics Loretta. – Nálunk mindig mézeskalácsillat terjeng a konyhából – mondja mosolyogva.
Dobronakon már régóta sütik a mézeskalácsot. Van, aki fehér cukormázzal, de van, aki különböző magvakkal, például vagdalt dióval, szezám-, len-, napraforgó- vagy tökmaggal díszíti. Loretta viszont a mesterséget – amit anyósától, Ilonától tanult meg – még egy szinttel magasabb fokon űzi, mézeskalácsainak díszítése a hagyományokat is követi.
– Szeretek sütni, kézimunkázni és rajzolni, e három kedvenc tevékenységemet a mézeskalács készítésénél mind űzhetem. Mivel tudtam, hogy Magyarországon nagy a hagyománya a mézeskalácsok készítésének, ezért az anyaországban képeztem tovább magam. Több műhelyképzésen vettem már részt, legutóbb Vargáné Orbán Anikónál Badacsonytomajban. Élveztem a munkát, nagyon sok mindent megtanultam, olyan fortélyokat is, amiket másutt nem tudtam volna elsajátítani – meséli.
A mézeskalács készítésekor mindig egyfajta boldogságérzet tölti el – vallja. Ha éppen nincs jó kedve, akkor jókedvre deríti a munka, ha pedig jó a kedve, akkor ezt a mézeskalácsok megrajzolása csak fokozza. Az általa készített mézeskalácsok sok alkalommal szereztek örömöt másnak is, mindegyik egy-egy gyönyörű ajándéktárgy is.
A mézeskalács készítése hosszú folyamat, hiszen a mézes, illatos fűszerezésű tésztának (ízlés szerint fahéj, szegfűszeg, gyömbér, szerecsendió kerül bele, de mindenből mértékkel) legalább 1–2 napig állnia kell. Loretta a pihentetett tésztát kinyújtja, majd szíveket, csillagokat és más alakú süteményeket szaggat belőle.
– A formáknál és a díszítésnél is követem a hagyományt, de a sajátom világomat is szeretem hozzátenni, vannak már saját kiforrott mintáim is. Szívesen készítek a szíveken és a csillagokon kívül hintalovakat, madarakat, baglyot, mackót, csigát, házikókat, gombát...
A kiszaggatott tésztát óvatosan a tepsibe rakja és megsüti. Ha a mézeskalács teljesen kihűlt, lekeni piros ételfestékkel, s egy-két napig száradni hagyja. Hasonló az eljárás a glazúrral bevont mézeskalácsoknál is.
– A díszítést legtöbbször késő este végzem. Addig elkészítem a cukormázat is, ami semmi más, csak tojásfehérje és porcukor egy kis ecet vagy citromlé hozzáadásával. A mázat kicsi nejlonzacskóba töltöm, levágom a sarkát, s kezdődhet a munka. Ehhez kell egy kis kézügyesség és a rajzkészség is jól jön. De ha elég kitartóak vagyunk, ezt a mesterséget mindenki megtanulhatja – mondta Lotetta.
S hogy e szép hagyomány ne merüljön feledésbe, a mézeskalács készítésének titkait örömmel adja tovább a helyi kétnyelvű általános iskola tanulóinak is, ahol egyébként pedagógus az első osztályban. Mint mondta, külön örömöt jelent számára látni, milyen odaadóan dolgoznak a gyerekek, milyen ügyesen mozognak az ujjaik, milyen mintákat rajzolnak.
