A rendezvény elsődleges célja a még mindig „titokzatos”, kevésbé ismert kultúrnövény népszerűsítése, igencsak sokszínű gasztronómiai lehetőségeinek bemutatása. A gasztronómiai fesztivál, amely a szélesebb vidéken is hiánypótlónak, valami újnak számít, ismét megállta a helyét, jól szolgálta a faluban, a környéken egyre inkább terjedő, általában kiegészítő keresetet biztosító kultúrnövény térhódítását.
A spárga a mai napig ünnepi és különleges ételnek számít. Fogyasztásának, termesztésének első nyomait az ókori Kínai Birodalom területén találták meg, ahol gyógynövényként használták hurutos megbetegedések, hólyagproblémák, valamint fekélyek kezelésére. Gyógyító hatása miatt tisztelték az ókori Egyiptomban is. Egyes feljegyzések a gyökér porított formáját a fogfájás kitűnő ellenszereként említik. Gyógyító tulajdonságai melletti kulináris élvezetét valószínűleg a rómaiak kezdték kiaknázni. A rómaiaknak köszönhetően terjedt el aztán az Alpokon túl, így nálunk is, de termeszteni csak a 16. század környékén kezdték a kontinens egészén, igaz, csak arisztokrata családok kertjeiben. Kevés helyen termett és igencsak drága mulatság volt. A szegények asztalára aligha került elegáns spárgatál.
A spárga íze semmihez sem fogható, nem hizlal, mégis tele van energiával és a szervezet számára hasznos nyomelemekkel. A spárgában található kalcium, foszfor, kálium, magnézium, emellett rengeteg vitamin. Jótékony hatással van többek között a szívre, a májra, a vesére, a hasnyálmirigyre, a tüdőre, a bőrre és még sok más szervünkre. Mindezeket már az ókori rómaiak is tudták. Sokan mégsem fogyasztanak belőle, mert egyszer már pórul jártak, fásat vettek, vagy épp sejtésük sincs, hogyan kell elkészíteni. Rajongói körökben azonban a királyok zöldségének, a zöldségek királyának ismerik.
Így van ez Hosszúfaluban is, ahol jelenleg öt termelő foglalkozik komolyabban a termesztésével, emellett egyre többen a faluban, illetve a szomszédos településeken is családi önellátásra termesztik. Hosszúfalu Szlovénia északkeleti részének egyértelműen a legnagyobb spárgatermelő településévé nőtte ki magát, és mivel a „királyi zöldség” iránt napról napra növekszik a kereslet, nyugodtan ki lehet mondani, újabb termelők is a sikertörténet részeseivé válhatnak, s a meglévők nyugodtan gondolkozhatnak akár termesztésbővítésben is.
A hosszúfalui kultúrotthon udvarán május elején megszervezett spárganap alapelképzelése a látogatók számára a spárgaételek minél szélesebb választékának felkínálása, bemutatása. Így volt ez az idén is, a helyszínen kialakított konyhában, illetve konyhákban élőben készítve az ételeket a szervezők bemutatták a spárga sokszínű felhasználási lehetőségeit. A rendezvény egyrészt a széles körű nyilvánosságot célozta meg azzal a nem titkolt szándékkal, hogy minél többen ismerjék meg a spárgában lévő megélhetési lehetőségeket, másrészt az esemény egyedülálló gasztronómiai tapasztalatot is nyújtott a spárga ízvilágát már ismerő érdeklődőknek is.
Már a délelőtti órákban folyamatosan érkeztek Hosszúfaluba a vendégek a határ menti régióból, Szlovéniából, Magyarországról és Horvátországból is, de voltak érkezők az említett országok távolabbi vidékeiről is – a szervezők szerint közel ezer ember volt jelen az egész nap folyamán. Az élő konyha ténylegesen megmutatta, hogy a spárga előételként, főételként, desszertként is fogyasztható, ahogy azt is, hogy nincs még egy olyan zöldség, melyet ilyen sok formában el lehet készíteni. A kínálatban volt spárgaleves, spárgaomlett, rakott spárga, sonkás tekercsbe göngyölt spárga, spárgás dödölle, spárgás rétes, de spárgafagylalt vagy éppen eperrel tálalt karamellizált spárga is. Az élő konyha mellett a hosszúfalui spárgatermesztők természetesen friss spárgaportékájukat is kínálták, de a rendezvényen egyéb házilag termelt kertészeti termékek is jelen voltak, nem hiányoztak a kézművességek és természetesen a helyi borok sem.
