Idén már 18. alkalommal került sor a hímestojás-kiállításra Dobronakon (Dobrovnik), a szervezője a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület volt. Cár Anna elnök is elégedetten állapította meg, hogy az idei kiállítás is nagyon sok kiállítót és látogatót vonzott.
A kiállítás egyik fő jellemzője, hogy csak hagyományos technikákkal készített hímes tojások kerülhetnek a közönség elé. Dobronak esetében ezek a batikolt, méhviasszal megrajzolt tojások – ha lehet, akkor eredeti, Dobronakra jellemző mintákkal, mint a nyuszifül, pipitér, karácsonyfaág, cicóka –, továbbá a faragott (azaz karcolt) tojások szintén szebbnél szebb, főleg virágos mintákkal, a maratott és a levélrátétes, hagymahéjlében megfestett tojások, valamint a lyuggatottak. A hagyományos mintázások között több más vidékre jellemző vagy saját tervezésű minta is látható volt. Az idei kiállításon 32 hagyományőrző mutatta be munkáit. Örömre ad okot, hogy az írókát – a viasszal rajzolás kelléke – egyre több fiatal is a kezébe veszi, folytatva elődei hagyományát.
Az idei tárlat egyik jellegzetessége éppen a hímes tojás készítésének élő bemutatása volt, így a látogató megismerhette nem csak a munka folyamatát, hanem azokat a családokat, egyéneket is, akik örömöt lelnek e több mint 120 éves hagyomány éltetésében. Egykor venyigével, vékonyka ágacskával, ágra helyezett fém tölcsérrel, ma finom írókával készülnek a viaszolásra szánt minták, a tojásokat tojásfestékkel, s nem krepp-papírból kiáztatott lében színezik meg. Az idén nagy érdeklődést keltett a levéllenyomatos, hagymahéjlében festett hímes tojások készítése, hiszen ebben is vannak különleges fortélyok, apró titkok, hogy a lenyomat szép legyen. A kiállítást mintegy 1200 látogató tekintette meg, túlnyomó részben máshonnan érkezett érdeklődő.
– Nálunk Dobronakon mindig is úgy volt, hogy az asszonyok munkája volt a viaszos hímes tojások készítése meg a hagymahéjlében levéllenyomatos tojások festése, a karcolás pedig férfimunka volt – mondta Törnar József. – Én László Józsitól, itteni nevén Lóri Jóska bácsitól lestem el a „mesterséget”. Néztem, néztem, hogyan forog a kezében a tojás, a kés „pilongája”. Közben attól tartottam, hogy a paraszti munkától erős kézben összeroppan a tojás, de nem. A karcolás közben kialakul egy különleges érzés. Persze, hogy eltörhet egy-egy tojás, de nem jellemző, s ez is inkább csak akkor, ha túl erősen nyomjuk a kés hegyét a tojáshéjra.
Nekem már nagyon hiányozna, ha nem karcolhatnék húsvétra tojást. Csak úgy, vagy ajándékba keresztgyerekeknek. Legszívesebben virágmintákat karcolok, egyenletesen beosztva a tojáson, vagy csak egyet-egyet minden oldalon – mondta a dobronaki „karcmester”.
A tárlatra – melyet idén is a hangulatos Dobronoki György-házban rendeztek meg – a helyi óvodások és iskolások is készítettek húsvéti tojásokat, díszeket. Az udvaron kézműves tárgyakat lehetett vásárolni, köztük természetesen bő választékban ott voltak a hímes tojások is.