2004-es csatlakozást javasolnak az EU külügyminiszterei

Az Európai Unió külügyminiszteri értekezlete olyan elnökségi javaslatot terjeszt a hétvégi sevillai csúcs elé, amely szerint tíz tagjelölt - köztük hazánk - 2004-ben csatlakozhatna az EU-hoz. Svédország és Franciaország pedig fenntartásait fejezte ki azokkal a megoldásokkal kapcsolatban, amelyek célja az illegális bevándorlás leküzdése.

MTI
2002. 06. 17. 19:59
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európai Unió külügyminiszteri értekezlete olyan elnökségi javaslatot terjeszt a hétvégi sevillai csúcs elé, amely a bővítés ügyében megerősíteni javasolja az eddigi időrendet: a tíz legelőrébb tartó tagjelölttel, köztük Magyarországgal év végéig befejezni a tárgyalásokat, 2003 márciusban aláírni a csatlakozási szerződéseket és az új tagállamok már részt vennének a 2004-es európai parlamenti választásokon.

A javaslat felveti, hogy az őszi brüsszeli csúcsértekezleten az addig megszülető idei országjelentések fényében meg kell nevezni azokat az országokat, amelyekkel év végéig le kell zárni a tárgyalásokat. A csatlakozási szerződések aláírása után pedig a leendő tagok képviselőit megfigyelő minőségben meg kell hívni az Európai Parlament üléseire. Az elnökségi dokumentum ugyanakkor arra buzdítja a tagjelölteket, hogy a hátralevő, elsősorban anyagi kérdések tárgyalásánál „tanúsítsanak építő és realista magatartást, figyelembe véve, hogy az EU-nak meg kell maradnia a Berlinben lefektetett pénzügyi keretek között”. Más szóval, készüljenek fel arra, hogy a mezőgazdasági támogatásoknál, a regionális és kohéziós fejlesztési alapokból való részesedésnél ne követeljenek többet, mint amennyit az EU kínál.

A külügyminiszterek a talán legkényesebb kérdésben, a leendő tagok mezőgazdáinak fizetendő közvetlen uniós támogatások ügyében továbbra sem jutottak dűlőre. A luxembourgi dokumentum erről megállapítja, hogy ez a tétel nem szerepelt ugyan a 2000 és 2006 közti időszakra megállapított pénzügyi keretekben, viszont a közvetlen támogatás az uniós joganyag része, tehát az EU tárgyalási álláspontja nem lehet teljes enélkül. A hétvégi sevillai csúcs állást foglal majd a csatlakozási tárgyalások befejező szakaszáról, s ebbe fog illeszkedni az uniós tárgyalási álláspont kialakítása a közvetlen támogatások ügyében is.

A dokumentum arra is felhívja a tagjelöltek figyelmét, hogy az EU komoly figyelemmel kíséri intézményi felkészülésüket a tagságra, az átvett uniós joganyag életbe léptetését. A belügyi fejezetben kiemelt figyelmet fordítanak az unió leendő külső határainak ellenőrzésére, az illegális határátlépésekre, a szervezett bűnözés megfékezésére, a pénzmosás, a korrupció felszámolására, az igazságszolgáltatás jó működésére. Az állat- és növényegészségügyben ugyanígy kiemeli a csúcs elé terjesztett dokumentum a szarvasmarhák szivacsos agyvelősorvadása (ECB) terjedésének megelőzését, az állattenyésztés, az élelmiszer-feldolgozás uniós normáinak elérését, az élelmiszer-behozatal megfelelő ellenőrzését. A Phare előcsatlakozási alapból további 250 millió eurót bocsátanak a tagjelöltek rendelkezésére a szükséges intézmények kiépítésére.

Az első bővítési csoportba be nem került Románia és Bulgária esetében javasolják a csatlakozási folyamat gyorsítását és ehhez felvetették a két ország felkészülésének fokozott anyagi támogatását.

Ciprus esetében a dokumentum kitart amellett, hogy a szigetország megosztott állapotban is az EU tagja lehet, s a későbbi újraegyesülés esetén az EU anyagilag támogatná a most török megszállás alatt levő országrész felzárkózását.




Svédország és Franciaország fenntartásait fejezte ki az Európai Unió külügyminisztereinek luxembourgi értekezletén azokkal a kemény megoldásokkal kapcsolatban, amelyek célja az illegális bevándorlás leküzdése.

Josep Piqué, az elnöklő spanyol külügyminiszter a tanácskozás utáni sajtóértekezleten hangsúlyozta, hogy a Tizenötök a probléma kiegyensúlyozott és átfogó kezelésére törekszenek, s a hangsúlyt az illegális bevándorlók származási országaival való együttműködésre helyezik. Ha viszont a türelmes erőfeszítések ellenére valamely ország nem hajlandó együttműködni az EU-val állampolgárainak visszatartásában, akkor sor kerülhet a különböző együttműködési megállapodások felfüggesztésére – ez az a pont, amelyben a sevillai csúcson kell végleges megállapodásra jutni a fenntartásokat kifejező két országgal.

A spanyol miniszter és Günter Verheugen bővítési biztos egyaránt jelentős eredményként méltatta, hogy az értekezleten újból megerősítették a csatlakozási folyamat év végéig tartó ütemtervét, s ennek keretében elfogadták az EU tárgyalási pozícióját a mezőgazdasági fejezetre is. Igaz, a közvetlen támogatások ügye függőben maradt, de a Tizenötök vállalták, hogy ebben is kellő időben, tehát legkésőbb ősz folyamán kialakítják a közös álláspontot.

Iránt illetően az értekezlet azt az ajánlást terjesztette a sevillai csúcs elé, hogy meg kell kezdeni a tárgyalásokat egy kereskedelmi és együttműködési megállapodásról, de csak annak függvényében, hogy Irán hajlandó tárgyalni a terrorizmus elleni küzdelemhez való csatlakozásáról és politikai párbeszédre is hajlandó az EU-val. A miniszterek sürgették Iránt, hogy tartsa tiszteletben az alapvető szabadságjogokat, ratifikálja és hajtsa végre a tömegpusztító fegyverek terjedését tiltó nemzetközi megállapodásokat, valamint a terrorizmusra vonatkozó nemzetközi egyezményeket.

Ugyancsak a luxembourgi ülésen a Tizenötök több palesztin szervezetet – az Al-Aksza Mártírjainak Brigádjai, Népi Front Palesztina Felszabadításáért, Palesztin Felszabadítási Front és a Főparancsnokság – felvettek a terrorista szervezetek feketelistájára.

Piqué elmondta, hogy haladás történt a NATO és az EU katonai együttműködésének még függőben levő kérdéseiben, amiért főleg a görög kormány rugalmasságát dícsérte és kilátásba helyezte, hogy a sevillai csúcson talán meg is születik a megállapodás. Az ülésen elvi döntés született arról is, hogy milyen arányokban fedezik közös uniós forrásból az EU leendő válságkezelő hadműveleteinek költségeit és mit kell a résztvevő tagállamoknak maguknak fedezniük. A Balkánnal kapcsolatban elhatározták, hogy ha Albániában tovább stabilizálódik a politikai helyzet, tárgyalásokat kezdenek vele egy stabilizációs és társulási megállapodás megkötéséről.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.