A rigómezei csata következményei

Mintegy 12-16 ezer szerb menekült június 28-án összegyűlik, a dél-szerbiai Rudare településről és a rigómezei csata évfordulóján a koszovói határ mentén fekvő Merdaréba indulnak, majd kísérletet tesznek arra, hogy visszatérjenek Koszovóba. Az akcióval fel akarják hívni a nemzetközi közösség figyelmét nehéz helyzetükre, és arra, hogy mindmáig nem tudtak hazatérni.

Koszovó a középkori szerb királyság központja volt. A terjeszkedő oszmán török birodalommal szemben a szerb-bosnyák-albán-havasalföldi koalíció itt próbálta meg felvenni a küzdelmet – ez volt az első alkalom, hogy a balkáni országok egyesítették erejüket. A Hrebeljanovics Lázár szerb fejedelem vezette 40 ezer fős szövetséges sereg 1389. június 28-án (a régi naptár szerint június 15-én), Szent Vitus napján ütközött meg I. Murád török szultán 60 ezer főt számláló seregével.

A csatára Rigómezőn (ma Koszovo Polje), a Morava folyótól nyugatra, Kruseváctól délkeletre került sor. A szerencse először a szerbeknek kedvezett, mert egy szerb nemesnek sikerült a csata elején meggyilkolnia a szultánt. Milos Obilics magát árulónak mondva jutott a török táborba, ahol egy mérgezett tőrrel sátrában leszúrta a szultánt. Az ezt követő kavarodásban a szerbek győzedelmesen törtek előre, de Murad fia, Bajazid rendet teremtett és megállította őket. A csata sorsát az döntötte el, hogy Vuk Brankovics, Lázár fejedelem veje cserbenhagyta társait és elvonult a csatamezőről. A hadiszerencse megfordult, a törökök végül nagy győzelmet arattak. A súlyosan sebesült Lázár fejedelem fogságba esett és kivégezték, maradványait a gracsenicai kolostorban helyezték el.

Az első rigómezei csata nyomán Szerbia török vazallusállammá vált és így Magyarország közvetlenül határos lett a török birodalommal. A csata ugyanakkor nem akadályozta meg, de késleltette a török birodalom balkáni előretörését. A török terjeszkedés útjában immár nem állt egyenrangú erő, a szerb területek fél évezredes török uralom alá kerültek.

A vesztes csata emléke a szerb történelemben egyfajta mitikus – győzelmi – jelleget öltött. Számtalan népköltészeti alkotás táméja lett, Lázár fejedelmet Lázár cár néven nemzeti szentként tisztelik. Ivan Mestrovics szobrász évekig dolgozott a Rigómezei Panteon tervein, az 1389-es csata emlékművén, amely végül nem valósult meg.

1989-ben közel egymillió ember vett részt a csata 600. évfordulóján tartott ünnepségen, amelyet egyes történészek Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök hatalomra kerülésének állomásai közé sorolnak. Milosevics ugyanis, itt elmodott beszédével erősítette fel a szerb nacionalizmus eszméjét, amely aztán nagyban hozzájárult Jugoszlávia szétbomlásához és a kilencvenes évek balkáni háborúihoz.

A koszovói fővárostól, Pristinától néhány kilométerre található emlékművet jelenleg a KFOR őrzi, megakadályozva a koszovói albán többség esetleges rongálásait.