Románia: szigorú választási feltételek

A helyhatósági választásokat szabályozó törvényhez hasonló szigorú feltételeket szab a romániai kisebbségi szervezetek számára a frissen elfogadott parlamenti választási jogszabály. Ha például a Szász Jenő vezette MPSZ indulna a novemberi választásokon, akkor legkevesebb 25 ezer támogató aláírást kell összegyűjtenie.

Románia alkotmánybíróságához fordul a liberális-demokrata ellenzék a parlamenti választásokat szabályozó törvény miatt. Az ellenzék által kifogásolt cikkely lehetővé teszi a mandátumát gyakorló államelnöknek, hogy függetlenként induljon a novemberi választásokon valamelyik párt listáján. A kormányzó Szociáldemokrata Párt felkérésére Ion Iliescu államfő nemrég megerősítette, hogy függetlenként indul a PSD szenátusi listáján. Traian Basescu demokrata elnök azonban nehezményezi, hogy az államfő ezáltal nyíltan korteskedhet a választási kampányban egykori pártja, a PSD mellett.

Szigorú feltételeket szab a kihirdetés előtt álló választási törvény a parlamenti képviselettel nem rendelkező kisebbségi szervezetek számára. Miközben a törvényhozásban jelenleg képviselettel rendelkező szervezeteknek nem kell reprezentativitási feltételeket teljesíteniük a parlamenti választásokon történő részvételhez, az újonnan induló szervezetek csakis akkor mérethetnek meg, ha igazolják, hogy rendelkeznek a képviselt kisebbséghez tartozó személyek 15 százalékának tagságával. Mindez azt jelenti, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség rivális szervezetének, a Magyar Polgári Szövetségnek – amely formai kifogások miatt nem indulhatott a helyhatósági választásokon – ismét legkevesebb 25 ezer támogató aláírást kell összegyűjtenie Románia 15 megyéjéből és a fővárosból, megyénként legkevesebb 300 személytől. Szász Jenő elnök egyébként közölte, az MPSZ továbbra sem döntötte el, hogy önállóan, valamelyik román párt színeiben vesz részt, vagy jelöltjeit függetlenekként indítja a novemberi választásokon.

Zsarolást emleget a főtárgyaló. Politikai zsarolásnak tartja Románia uniós főtárgyalója a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezését, miszerint Brüsszel tegye az ország EU-csatlakozásának előfeltételévé a Székelyföld területi autonómiáját. Vasile Puscas úgy fogalmazott, nemzetközi szinten bujtogatásnak hangzik a testület vezetőinek felhívása, akik szerinte csupán választási tőkére próbálnak szert tenni. Az SZNT azért kérte fel az Európai Parlamentet, hogy tegye a Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozását Románia uniós csatlakozásának előfeltételévé, mivel a bukaresti parlament elutasította a testület nevében beterjesztett autonómia-statútumot. Csapó I. József elnök közölte, az SZNT-nek ezután nem maradt más lehetősége, mint a demokratikus jogállamokra jellemző eszközhöz fordulni.