Az újvidéki Magyar Szó információi szerint kiszabadult a vizsgálati fogságból Ágoston Gabriella ügyvédnő és Nemes Gábor, a Subiro cég tulajdonosa. A hírt ma megerősítette az ügyvédnő is, akivel szemben ez év április 26-án rendeltek el vizsgálati fogságot hivatali visszaélés vádjával. Nemes Gábort egy hónappal később helyezték vizsgálati fogságba. A vádirat szerint Ágoston 1997-ben, a községi önkormányzat titkáraként szerződést írt alá a Subiro vállalattal egy központi garázs kiépítéséről, amiért e cég több mint 1,6 millió dinárt kapott a községtől, a munkálatokat azonban a mai napig nem kezdték meg.
Ágoston Gabriella több ízben is a belgrádi központi börtön kórházában tartózkodott egészségi állapotának megromlása miatt.
Noha annak idején Jovica Maksimovic kerületi ügyész azt nyilatkozta, harminc napig tart majd a vizsgálati fogság, csaknem öt hónapig tartott. Az ügyvédnő férje több szerbiai és nemzetközi szervezetnek, többek között a szerbiai Helsinki Bizottságnak, a belgrádi Freedom House-nak, valamint a brüsszeli Human Rights Watchnak írt levelet, kifogást emelve az ügyészségi eljárás ellen. Ágoston Gabriella ügyvédje Borisz Tadicsnak címzett levelében a szerb elnök közbenjárását kérte a törvényesség betartása érdekében, és kérelemmel fordult a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz (EEJB), kérve az eljárás jogszerűségének felülvizsgálatát. Az EEJB bekérte az üggyel kapcsolatos iratanyagok másolatát.
Nem ez volt az első eset, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség, illetve ahhoz kötődő magyar politikusok a szerb bűnüldöző szervek célkeresztjébe kerültek.
Bunyik Zoltánt, a VMSZ alelnökét – aki jelenleg Vajdaság tartomány oktatási és művelődési minisztere is – több órán keresztül hallgatta ki júniusban az újvidéki kerületi vizsgálóbíró. A politikus csak a kihallgatáson értesült az ellene felhozott vádakról, addig semmiféle tájékoztatást nem kapott az ügyészségtől, holott a médiának már jóval a kihallgatás előtt „kiszivárogtatták” a részleteket. Bunyikot azzal gyanúsították, hogy hat iskola felújításakor visszaélt hivatali helyzetével, és jogtalan haszonszerzést tett lehetővé a beruházóknak, további tíz esetben nem járt el körültekintően, s noha nem történt jogtalan haszonszerzés, mégis visszaélt hivatali helyzetével. A VMSZ alelnökének – elmondása szerint – sikerült cáfolni a vádakat. A magyarok ellen uszító, szélsőségesen nacionalista Szerb Radikális Párt vezetői nem is rejtették véka alá: az ügyben ténykedő újvidéki nyomozó rokonszenvezik pártjukkal.
A szabadkai kerületi ügyész nemrég bejelentette, letartóztatná Kasza Józsefet is, a VMSZ elnökét, akit még a kilencvenes években polgármesterként elkövetett gazdasági bűncselekményekkel gyanúsít. Egy büntetőeljárásban mintegy hétszáz szabadkai lakás és kétszáz telek 1996–2000 közötti értékesítésének körülményeit vizsgálják, az ingatlanügylet fő gyanúsítottja a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője, aki 1998–2001 között Szabadka polgármestere volt. A vád hivatali visszaélés. Kasza elismerte, hogy nem kérte az ingatlanok értékesítési engedélyét az akkor még Szlobodan Milosevics nevével fémjelzett hatalomtól, csakhogy – mint mondta – abban az időben minden önkormányzat hasonlóképpen járt el. Kasza József házánál nemrég kézigránátot robbantottak ismeretlen elkövetők, s a rendőrség feltűnően hosszasan hallgat az ügy kivizsgálásának eredményeiről. Ugyanakkor a szerb médiában valóságos kampány indult Kasza ellen. A Vecsernje Novoszti és más lapok – jórészt Mirko Bajics tartományi képviselőt, Kasza politikai ellenfelét idézve – nem kevesebbre utalnak, mint hogy a robbantást maga Kasza rendezte meg, mert – érvel a lap – mindig akkor verik a szerbek a magyarokat, amikor úgymond Kasza bajba kerül.
A politikusok elleni ügyészségi és sajtótámadások mellett rendszeresen érkeznek hírek arról is, hogy a magyar nemzetiségű lakosok sincsenek biztonságban Szerbiában. A sorozatos magyarveréseket a szerb hatóságok igyekeznek bagatellizálni, azt állítva legtöbbször, hogy nem etnikai konfliktusról van szó. Legutóbb a szabadkai Lazar Nesic iskola udvarában bántalmaztak magyar tanulókat. Ezzel kapcsolatban Kucsera Géza szabadkai polgármester azt nyilatkozta, nagyon sajnálja, hogy a korábbi ígéretek ellenére, a rendőrség most sem tette a dolgát, nem reagált idejében, nem is adott ki közleményt.
A vajdasági etnikai konfliktusokkal már többször foglalkozott az Európai Parlament is. Egy hete sürgősségi vitát kezdeményezett az EP következő plenáris ülésén a délkelet-európai országokkal fenntartott kapcsolatokért felelős delegáció a Vajdaságban kialakult helyzet miatt.
Közben Orbán Viktor az Európai Néppárt alelnökeként újabb vajdasági vizsgálóbizottság létrehozását javasolta a szervezet brüsszeli vezetőségi ülése után. A volt magyar miniszterelnök jelentést nyújtott be az Európai Néppárt elnökségének a vajdasági helyzetről, tekintettel arra, hogy koncepciós perek vannak kilátásban, illetve koncepciós eljárás alá vonták a vajdasági magyarok vezetőit, továbbra is atrocitások vannak az ott élő magyarok és horvátok ellen.
Vuk Draskovics szerb külügyminiszter szerint a szerbek 99 százaléka jónak tartja a szerb-magyar viszonyt, a szerbiai magyarverések ellenére is, amelyek ellen hatékonyabb felllépést ígért. Ugyanakkor szerbiai belügynek tartja a vajdasági magyarok elleni támadásokat Szerbia-Monenegró emberi jogi és kisebbségi minisztere, Rasim Ljajic, aki úgy vélte, hiba az ügyet nemzetközi színtérre vinni.
Az most szabadlábra helyezett ügyvédnő, Ágoston Gabrilella tavaly óta a magyarverések kárvallottjainak jogi képviseletét látta el, sokak szerint ez is motiválta a hatóságokat az ellene való fellépésre. Váratlan szabadlábra helyezését nem indokolták a hatóságok, azonban a szabadkai kerületi bíróság vádat emelt ellene.
Az ismét gyakoribbá vált magyarverések miatt október közepére tüntetést szervez Szabadka főterén a délvidéki magyar fiatalokat tömörítő Civil Mozgalom. Zsoldos Ferenc, a szervezet zentai aktivistája a Magyar Rádiónak nyilatkozva elmondta: a magyarellenes atrocitások ellen, illetve a rendőrség és az igazságszolgáltatás nem megfelelő hozzáállása miatt jelentették be a megmozdulást, amelyet nem forradalmi tettnek szánnak, hanem csak kimondottan a nyugat-európai értelemben vett jogbiztonságot kérik számon a rendőrségtől és az igazságszolgáltatástól.
(forrás: magyar-szo.co.yu, radio.hu, mno.hu)
origo.hu
Ezt mondta Orbán Viktor Gyurcsány lemondásáról és válásáról
