Feketemunka az EU–ban: súlyos szankciók váltják a türelmet

Súlyos pénz-, de akár börtönbüntetéssel is számolhatnak magánszemélyek, de vállalati felelősök is, akik illegálisan alkalmaznak építőmunkásokat, dadákat, bébiszittereket vagy mezőgazdasági munkásokat. Az új szigorítás része az Európai Unió keményebb fellépésének az illegális bevándorlókat foglalkoztatók ellen.

Évente csaknem félmillió illegális munkavállaló lépi át az EU 27 tagállamának határát. Közülük sokan azután alámerülnek az unió óriási feketegazdaságában.

Franco Frattini bizottsági alelnök, az igazságügyért, szabadságjogokért és biztonsági kérdésekért felelő biztos szerint az unióban engedély nélkül dolgozók száma megközelíti a nyolcmilliót, s az EU bruttó nemzeti termékének 7–16 százalékát állítják elő. Az alelnök elmondta: a türelemnek vége. Európa nem nézheti passzívan, ahogyan Afrikából, a Közel-Keletről, Ázsiából és a Balkánról érkező illegálisan foglalkoztatottak rabszolga módjára végzik munkájukat, miközben leszorítják a törvényesen foglalkoztatottak bérét, és aláássák az európai gazdasági versenyképességet. A legtöbben annak biztos tudatában érkeznek az unió területére, hogy ott csaknem biztosan találnak munkát. Ami igaz is, ám a valósághoz hozzátartozik a napi 12–16 órás munkanap esetenként 30 eurós munkabérért. A munkát keresők az életüket is kockáztatják: évente három-négyezren halnak meg az embercsempészek által szervezett utakon.

A jelenlegi szabályok szerint a 27 uniós tagországból 19-ben bűnvádi eljárást indíthatnak az illegálisan beérkezőket foglalkoztatók ellen. Frattini biztos azt szeretné, hogy az unión belül jobban egységesítsék a jelenleg tág határok között változó törvényi és végrehajtási gyakorlatot.

(Részletek a Magyar Nemzet 2007. május 19-i számában)