Deutschlandradio (dradio.de)
A német közszolgálati rádióban Anat Kalman Politkovszkaja bátor nővérei címmel foglalkozik a közép- és kelet-európai oknyomozó újságírónőkkel. Közép- és Kelet-Európában mindenekelőtt újságírónők veszik maguknak a bátorságot, hogy kinyissák a szájukat. Magyarországon Hegedűs Zsuzsa szociológus homlokát ráncok barázdálják: egy éve ő a hivatalban lévő szocialisták ellen szerveződő ellenzéki mozgalom egyik meghatározó személyisége. Hegedűs következetesen felemeli hangját Gyurcsány Ferenc kormányának ténykedése ellen, melynek következtében a lakosság 30 százaléka a szegénységi küszöb alá csúszott – írja a lap. A szociológus szerint a magyarországi politikai viszonyok egyre jobban hasonlítanak az oroszországi állapotokhoz, úgy véli, a magyarországi politikusok többsége a hatalmát szisztematikusan kiépítő multimilliomos. A miniszterelnök is egyike a száz leggazdagabb magyarországi személynek. Ez a hatalomkoncentráció abszurd vadhajtásokat eredményezhet – olvasható a cikkben. A minisztériumokat már nem miniszterek vezetik, hanem komisszárok igazgatják, akik közvetlenül a miniszterelnöknek felelősek. Milliós nagyságrendben tűnnek el az adóbevételek, a költségvetési adatokat a választások előtt meghamisították, miközben ma Magyarországon 200 000 gyermek éhezik. Az emberek az utcára mentek és tiltakoztak, de semmi sem történt – áll a lapban.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazinban Bernhard Zand Tiszta provokáció című cikkében ismerteti az iszlám és a nyugati világ kapcsolatáról írt – a svájci világgazdasági fórumra időzített – tanulmányt. A davosi gazdasági fórumon bemutatnak majd egy tanulmányt, mely az iszlám és a Nyugat viszonyával foglalkozik. Az eddig legalaposabb ilyen témájú elemzés összeállítója John DeGioia, a Georgetown Egyetem elnöke. A prominens munkatársak mellett a Gallup Intézet 21 országban kérdezett helyzetükről muzulmánokat és nem muzulmánokat. A svájci Media Tenor Intézet azt vizsgálta, hogy 24 ország sajtója és médiája miként tudósított a saját kultúráról és a „másikról”. Az eredmény adatokban és meglepetésekben gazdag, még akkor is, ha az elemzés legfontosabb tézise előre megjósolható volt: az árkok mélyek az iszlám és a Nyugat között -írta Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum alapítója és elnöke, s az optimizmus csekély. Csak két országban nem talált többségre az az állítás, miszerint a viszonyok romlására kell számítani a muzulmánok és nem muzulmánok kapcsolatában: ezek az országok (s ez az első meglepetés) Banglades és Pakisztán. Banglades megmutatja, azt az alapelvet is, amit a tanulmány számos példával igazol – nevezetesen a valóság és annak érzékelése két különböző dolog: a világ egyik legszegényebb országa lakosságának 62 százalék elégedett az életszínvonalával, a sokkal gazdagabb románok esetében ez mindössze 37 százalék. Hasonlóan meglepő eredményt kaptak, amikor a kultúrák egymás közötti kapcsolatának jövőjéről kérdezték a válaszadókat.
A megkérdezett európaiak többsége fenyegetésként értékelte a Nyugat és az iszlám világ közötti erősödő interakciót: 79 százalék gondolkodott így Dániában, 68 százalék Spanyolországban, 67 Olaszországban és Hollandiában. Az európaiak félelmét a tanulmánykészítők az iszlám országokból érkező bevándorlással kapcsolatos fenntartásaikkal magyarázzák, ami azt az érzetet kelti bennük, hogy az iszlám fenyegeti Európa kulturális önazonosságát, s az együttélés legújabb próbája már itt van. E héten kívánja Geert Wilders holland iszlámbíráló és képviselő tízpereces filmpamfletjét nyilvánosságra hozni. Wilders szerint az alkotás azt kívánja bemutatni, hogy az iszlám az a vallás, amelyik évezredek alatt sem modernizálódik.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter nagyon büdös
