Óscar Ugarte a járványvédelem hatásosságában bízva jelentette ki: a pestis nem juthat el Limába. Állítása alátámasztásául közölte, hogy a Yersinia pestis baktériuma biztos nem fertőzte meg a limai patkányokat. A jövő évi elnökválasztásokra készülő Alan García viszont nem bízta a véletlenre második újraválasztási esélyeit, és szerdán lemondatta egész kormányát. Mindössze négy tárcavezetője kapott tőle újra bizalmat, a többinek megköszönte a munkáját a következő kormány megalakulásáig. Ugarte két nappal ezután is hangoztatta megnyugtató véleményét a limai pestis lehetetlenségéről, de felszólította a kisállattartókat, hogy bolhátlanítsák kutyáikat és macskáikat. A perui egészségügyi tárca április óta 31 fertőzést ismert be, és csütörtökön már a harmadik észak-perui halottról számolt be, aki ezúttal nem a szeptikus, hanem a veszélyesebb, cseppfertőzéssel terjedő tüdőpestis áldozatául esett.
A jelenleg kórházban kezelt 31 betegből huszonöten bubó-, négyen tüdő-, ketten pedig szeptikus pestisfertőzést kaptak. A 2007-es esztendő során az orvosok szaporodó sztrájkjai és tüntetései igazolták a tényt, hogy a költséghatékonyságot és a nem, vagy rosszul fizetett túlmunkát helyezték előtérbe a dél-amerikai ország egészségügyében is – és persze háttérbe szorult a kórházak tisztasága is.
A pestis három fajtája
A pestisnek három fajtája a bubó-, a tüdő- és a szeptikus pestis: előbbi úgy terjed át az emberre, hogy fertőzött bolhák házi vagy vándorpatkányokat csípnek meg, amelyek már egészséges embereket fertőznek tovább, a tüdőpestist a cseppfertőzés segíti. A harmadik változat lefolyása olyan gyors, hogy a bolhacsípéssel a véráramba kerülő bacilus miatt a halál beáll még az ismert tünetek jelentkezése előtt. 1894-ig nem volt gyógymód a Yersinia pestisbaktérium egyik fajtája ellen sem, és a svájci Alexandre Yersin fedezte föl a kórokozót hongkongi kiküldetése során. Napjainkban a gyors orvosi beavatkozás öt százalék alá csökkentheti a korábban 50-80 százalékos halálozási arányt.
Az eddigi nagy járványok
Az európai történelem során eddig két nagy járványt jegyeztek föl: Krisztus után 540 körül az akkori éghajlatváltozás miatt Afrikából északabbra vonultak a baktériummal fertőzött rágcsálók. Első pusztításának mértékére jellemző, hogy a bizánci birodalom székhelye, Konstantinápoly néhány év alatt elvesztette félmilliósra becsült lakosságának négyötödét. A másik és jóval ismertebb járvány a 14. század közepén, 1347–1353 között megtizedelte az európai államok lakosságát, a fekete pestisnek ismert mirigyláz a magyar királyságot sem kerülte el.
A kutatók azóta megállapították a fertőzés egyik feltehető kiindulópontját: 1346-ban a kipcsakok a Krím-félszigeten ostromolták a genovaiak egyik kereskedelmi lerakatát, Kaffa várát. Az ostromlók biológiai fegyvert vetettek be: bubópestisben meghalt katonák holttestét dobálták be a várba. Ki is tört a járvány Kaffában. A genovai kereskedők kíséretükkel együtt visszamenekültek városukba, így hurcolták be a dögvészt többek között Konstantinápolyba, Velencébe, Messinába, Genovába, és Marseille-be. Ha nem jelent volna meg a járvány Firenzében, a világirodalom is szegényebb lenne egy remekművel: az itáliai humanizmus egyik előfutára, Giovanni Boccaccio a pestis firenzei pusztításai közben írta meg leghíresebb művét, a Dekameront.
(peru21.pe, larepublica.pe – Peru, wikipedia.org)
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban
