Az első a munkahelyteremtés és a társadalmi befogadás

A gazdasági válságból való európai kilábalás teendőit helyezte első helyre Martonyi János magyar külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, a januárban hivatalba lépő magyar EU-elnökség programismertető sajtótájékoztatóján. • „Kritikus időszak” – Magyarország számíthat Belgium támogatására

Elmondta, hogy a magyar elnökség törekvései négy fő célkitűzéscsoportra összpontosítanak. Az első a növekedés, a munkahelyteremtés és a társadalmi befogadás témaköre. A második az, hogy a legfontosabb közös politikákra támaszkodva erősebb Európát építsenek. A harmadik cél a polgárközeli unió kialakítására, a negyedik pedig az integráció felelősségteljes kibővítésére, valamint a globális politikai szerepvállalásra vonatkozik.

A miniszter a magyar célkitűzések folyamatosságát hangsúlyozta, utalva arra, hogy a spanyol–belgavmagyar elnökségi trió utolsó tagjaként Magyarország prioritásai az előző két elnökség hangsúlyaihoz illeszkednek.

A magyar EU-elnökség programját ismertető írásos tájékoztató anyag szerint a válságból való kilábalás folyamatában 2010-et a döntéshozás és a tervezés jellemezte. „Levontunk számos fontos tanulságot a válságból, és politikai döntéseket hoztunk a gazdasági koordináció és a pénzügyi fegyelem megerősítése érdekében, valamint annak a jegyében, hogy kialakítsuk az európai gazdaság hosszú távú versenyképességének kereteit” – olvasható a dokumentumban, amely szerint 2011 „a cselekvés éve” lesz a gazdasági növekedés visszafordíthatatlanná tétele érdekében, a munkahelyteremtés eszközével.

Martonyi a sajtótájékoztatón kiemelte az ezzel kapcsolatos teendők közül azoknak az uniós jogszabályoknak az elfogadtatását, amelyek a tagállamok közötti jobb gazdasági koordinációt szolgálják. A közösségi politikákról szólva a miniszter utalt a mezőgazdasági és a kohéziós – felzárkóztatási – politika fontosságára.

A polgárközeli unió jelszava mögött részben igazságügyi teendők sorakoznak, de ide tartozik az úgynevezett polgári kezdeményezés is, amely arra is irányul, hogy a lakosságot közvetlenül bevonják a döntéshozatali folyamatba.

Ami az EU-bővítést és a külpolitikát illeti, Martonyi kiemelte egyfelől Magyarország arra irányuló törekvését, hogy sikeresen lezárulhasson Horvátország EU-csatlakozási tárgyalássorozata, valamint hogy Románia és Bulgária mielőbb csatlakozhasson a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezethez. Másfelől utalt arra, hogy az EU keleti partnerségi politikája – amelynek témájában a magyar elnökség alatt csúcstalálkozót is tartanak majd – fontos próbaköve az EU általánosabb politikai törekvéseinek, így globális szerepvállalásának is.

A sajtótájékoztatón Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár elmondta, hogy a magyar EU-elnökség az uniós intézmények közti együttműködés gyakorlatát kívánja követni – tekintettel arra is, hogy a lisszaboni szerződés megerősítette az Európai Parlament döntéshozatali szerepét.

A magyar sajtótájékoztatón Martonyi János kérdésre válaszolva elmondta: aggasztónak tartják a fehéroroszországi választásokat övező erőszakot. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU keleti partnerségi politikája Fehéroroszországra is kiterjed.

Az egyik újságíró a magyar médiatörvényről, azon belül a bírságolási lehetőségről kérdezte a külügyminisztert. Martonyi válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzbírság kiszabása ellen bírósághoz lehet fordulni. Egyúttal arra kérte a jelen lévő újságírókat, hogy bátran kritizálják a magyar elnökséget, ha bármi nem tetszik nekik annak tevékenységében.

(MTI)