Válságkezelés helyett megelőzésre lenne szükség

Javítani kell a sertéstermelők alkupozícióját, és az árfigyelő rendszer mellett az árrésfigyelést is be kell vezetni – javasolták egyebek közt az uniós tagállamok agrárminiszterei keddi brüsszeli tanácskozásukon, amelynek egyik napirendi pontja a nehéz helyzetbe került sertéságazat volt.• Az MSZP és az SZDSZ a felelős a cukorgyárak privatizációjáért?• A magyar sertések is terítékre kerülnek Brüsszelben

Mint a megbeszélés után a soros magyar EU-elnökség nevében Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter sajtóértekezleten elmondta, Dacian Ciolos mezőgazdasági EU-biztos ígéretet tett arra, hogy ezeket a javaslatokat figyelembe fogja venni az unió közös agrárpolitikájának (KAP) reformja során, a konkrét jogszabályi indítványok megfogalmazásakor. Ugyanezt ígérte azokkal az elhangzott felvetésekkel kapcsolatban, miszerint a sertéságazatban is fontos lenne hosszú távon a minőség növelése és az innováció, illetve szükség lenne a promóciós lehetőségek bővítésére. Több miniszter úgy fogalmazott a vitában, hogy a sertéságazatban válságkezelés helyett válságmegelőzésre lenne szükség.

„A sertéshús ára stagnál, illetve csökkent az idén, miközben a takarmányárak az égbe szöktek” – mondta Fazekas Sándor még a keddi megbeszélés előtt vázolva a sertéságazat problémájának lényegét. A miniszterek tanácskozásán Lengyelország javasolta a cukorkvóta 15 százalékos emelését. Ezt a javaslatot – közölte a magyar agrártárca vezetője – számos olyan ország képviselője támogatta, ahol a korábbi évek cukorreformja következtében radikálisan csökkent, illetve meg is szűnt a cukortermelés. Végül azonban nem született döntés a 15 százalékos kvótaemelésről.

Ciolos biztos – tájékoztatott Fazekas Sándor – rövid távon a helyzet stabilizálását a kvótán kívüli cukor felhasználásában, illetve az import növelésében látja, „ezenfelül pedig megerősítette szándékát, hogy a KAP-reform során a cukorpiac további liberalizálására tesz majd javaslatot”. A cukorreform kiindulópontja annak idején az volt, hogy a harmadik világ dél-amerikai fejlődő országai piachoz jussanak a támogatott európai cukorgyártás leépítése révén. Ezek a támogatott államok azonban időközben sokat fejlődtek, másrészt pedig felmentek az energiaárak. A cukorból bioetanolt készítenek, s emiatt még magasabb lett a cukor világpiaci ára.

„A cukor ára ma igazából az energiaárakhoz igazodik” – mondta a magyar agrártárca vezetője még a tanácskozás előtt. A lengyelek azt is javasolták, hogy a jelenlegi tonnánkénti 101 euróról emeljék 130 euróra a gabona tonnánkénti intervenciós árát. Dacian Ciolos szerint azonban ez nem indokolt, a mai ár jól betölti a biztonsági háló szerepet. A miniszteri tanácsülésen támogatólag vették tudomásul azt a francia kérést, amely az aszálykárok miatt előleg folyósítását kéri a területalapú támogatásból.

Szó volt a miniszterek tanácskozásán kötelező erdészeti jogszabályok meghozatalát célzó kezdeményezésekről is. E tekintetben egyelőre teljes konszenzus nem, csupán minősített többség alakult ki, ugyanis Nagy-Britannia, Svédország és Hollandia kétségbe vonja az erdészeti ágazat további szabályozásának szükségességét.

(MTI)