Alig egy évvel ezelőtt még meg lehetett őrjíteni vezető szociáldemokratákat Michael Sommer nevének emlegetésével. A Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) elnökének orra alá dörgölték, hogy a Baloldali Párttal folytatott vitákban nem mindig segítette a szocdemeket. De azzal is felháborította az elvtársakat, hogy dicsérte a kancellárt. De Sommer szemszögéből nézve egyszerűen jobb volt a kapcsolata a kereszténydemokrata politikussal, mint elődjével, Gerhard Schröderrel (SPD). Ennek tudatában kell értelmezi a CDU elnökének kezdeményezését, hogy a novemberi pártkongresszuson döntsenek a kötelező minimálbérről. Az, hogy a CDU erre a fordulatra éppen Lipcsében készül, ahol nyolc évvel ezelőtt éppen a frissen elfogadott neoliberális irányvonalát ünnepelte, lábjegyzetként feljegyezhető a kancellár vezette CDU fordulatainak történetében.
Angela Merkel e lépéssel hivatali ciklusa közepén megkezdte a 2013-as választási kampányát. Nem nehéz megjósolni, hogy az újabb euró-mentőcsomagok ismételt igazságossági vitához fognak vezetni. S magától értetődő, hogy a kancellárnak nem érdeke, hogy ezt a vitát az SPD kezdeményezze és irányítsa. Eddig a CDU gazdasági szárnya megakadályozta az országos minimálbér bevezetését. Most, hogy Michael Fuchs, a CDU/CSU gazdasági szárnyának prominense és Karl-Josef Laumann, a CDU munkavállalóinak vezetője megállapodott egy bizottságban, mely meghatározza az adható legalacsonyabb bért, ezen a területen áttörésnek lehet nevezni. Ez a lépés még nem garantálja, hogy a szabályozás még ebben a ciklusban bekövetkezik, de a lépéssel a kancellár komoly nyomást gyakorol az FDP-re. A kereszténydemokraták felfogása szerint ezt a bizottsági modellt kénytelenek lesznek a liberálisok is támogatni.
A berlini kormány 2009-es koalíciós megállapodásában elutasította a minimálbért. 2011 tavaszán, amikor az FDP a padlón feküdt és Guido Westerwellét megbuktatta, a személyi megújulását megpróbálta tartalmi elemekkel alátámasztani. Az FDP a minimálbér tabuját megszegve kívánt megszabadulni a neoliberális imázsától és ezzel kívánta hangsúlyozni, hogy nem csak az adópolitika területén rendelkezik érvényes üzenetekkel. Függetlenül attól, hogy a koalíciónak lesz-e ereje megvalósítani a minimálbért, az ellenzéknek higgadtan kell arra a tényre felkészülnie, hogy a védkötelezettség felszámolása, az atomerőművek kikapcsolását követően, a munkaerő-piaci témák is elfogynak előlük. Most abba is kénytelen lesz az SPD beletörődni, hogy Angela Merkel abban a reményben haverkodik a szakszervezetekkel, a következő választásokon számít a közvetett támogatásukra.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
