Két hónapig tartó parlamenti választás veszi kezdetét hétfőn Egyiptomban, amely a harmadik megméretés az arab világban a tavaly kezdődött megmozdulások óta. A több mint nyolcvanmillió lakosú országban az óriási tüntetések hatására Hoszni Mubarak elnök február 11-én mondott le hatalmáról, majd adta át a vezetést a hadseregnek. A közállapotok azóta sem stabilizálódtak, és a választásokhoz közeledve ismét fölcsapott az erőszak Kairóban.
Az egy hete tartó tüntetéshullám a legnagyobb, amely az országot éri Mubarak megbuktatása óta. A hadsereg hatalmának korlátozása után a fő követelés a hétfőn kezdődő választások elhalasztása lett. Kedélycsillapítás végett a Legfelső Katonai Tanács (SACF) nemrég a „szegények miniszterét”, Kamal Ganzourit nevezte ki kormányfőnek. Kinevezése csak visszaveti a forradalmat” – nyilatkozzák sokan a Reuters brit hírügynökségnek Ganzouriról, aki 1996 és 1999 között volt az ország miniszterelnöke.
A Muzulmán Testvériség futhat be
Időközben az egyik legismertebb egyiptomi közéleti személyiség, Mohammed el-Baradei kész feladni elnöki ambícióit, ha felkérnék az észak-afrikai ország nemzeti megmentési kormányának vezetésére. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Nobel-békedíjas volt főigazgatójának a választási stábja szombaton közölte, hogy ha az Egyiptomot irányító katonai tanács hivatalosan felkéri Baradeit a miniszterelnöki poszt ellátására, a politikus letenne arról, hogy jelöltesse magát az elnökválasztáson.
Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő szerint a választásokon a legtöbb szavazatot a Muzulmán Testvériség hívei által alapított Szabadság és Igazság Pártja szerezheti meg, amely több világi párttal is együttműködik. Már az októberi közvélemény-kutatások is az iszlamista párt 40 százalék körüli támogatottságát mutatták, így annak előnye nem a jelenlegi tüntetéseknek köszönhető – közölte. A szakértő ugyanakkor kitért arra is, hogy Hoszni Mubarak hívei közül többen – főként vidéken – függetlenként indulnak a választásokon, és mivel itt még mindig meghatározóak a törzsi-rokoni kötelékek, esélyük lehet a győzelemre.
Rosszak a kilátások
A választásokon a második helyet az Új Wafd-párt szerezheti meg, mivel támogatottságuk 25 százalék körül mozog. Az alakulat bár az ország érdekeinek elsőbbségét hangsúlyozza, támogatja a többpártrendszert, valamint a politikai és emberi jogok erőteljes szószólója. Külpolitikájának főbb elemei: a palesztinkérdés megoldása, mélyebb arab egység és integráció Szudánnal. Szintén beleszólhat még a kormányalakításba az Al Nour nevezetű iszlamista párt, amely vallási törvénykezést vezetne be, és mindent megtenne a hadsereg jelenlegi pozíciójának megőrzésére.
A választások után a hatalomra kerülő kormánynak azonnal lépnie kell és stabilizálnia az ország kaotikusnak tűnő helyzetét. Ezt csak erősítheti, hogy a Standard & Poor’s rontott Egyiptom adósosztályzatán csütörtökön arra hivatkozva, hogy bizonytalanná vált a politikai és a gazdasági helyzet. A hitelminősítő „BB mínuszról” „B pluszra” gyengítette Egyiptom hazai és külföldi szuverén devizaadósságának besorolását, amit további leminősítést valószínűsítő negatív kilátással látott el.
origo.hu
Hamarosan találkozhat Donald Trump és Orbán Viktor
