Sarkávi rabati sajtóértekezletén elmondta, hogy a pénteki választáson – amelyen az alsóház 395 tagjáról kellett dönteniük a választóknak – 45,4 százalékos volt a részvételi arány.
Korábbi jelentések szerint ez magasabb a vártnál. A felmérések ugyanis azt mutatták, hogy az arab tavasz által legkevésbé érintett észak-afrikai ország választói nem bíznak a politikában. A reformista Február 20-a mozgalom, amely az év elején, még az alkotmányreform bejelentése előtt megtartott tüntetések egyik fő szervezője volt, egyenesen arra szólította fel a lakosságot, hogy bojkottálja a választásokat.
Sarkávi hozzátette: a részeredmények szerint a PJD nyolcvan képviselői helyet szerzett, az előző választásokon győztes nacionalista Isztiklal (Függetlenségi Párt) 45-öt, két liberális párt, a Nemzeti Tömörülés a Függetlenségért és a Hitelesség és Modernség Pártja pedig 38, illetve 33 helyet.
A PJD egyik vezetője még az éjszaka a választás győztesének nyilvánította pártját. Abdelilah Benkiran, a PJD vezetője pedig később úgy nyilatkozott, hogy pártja fejleszteni akarja Marokkó és a nyugati országok viszonyát, s ez utóbbiaknak nincs mitől tartaniuk a PJD-től. A PJD tisztségviselői gyakran lépnek kapcsolatba a nyugati országok – köztük Franciaország – képviselőivel azok rabati irodáiban.
A végeredményt vasárnap tervezik kihirdetni, s VI. Mohamed király az alkotmánynak megfelelően a győztes párt vezetőjét kéri fel miniszterelnöknek. Sarkávi sajtóértekezletén azt hangoztatta, hogy a választások tiszták voltak, a pártok szabadon versengtek a választók kegyeiért.
„Nyugodt és barátságos” légkör
Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja szombaton kiadott közös közleményükben a demokrácia felé vezető úton tett fontos lépésnek minősítették a választást. A „nyugodt és barátságos légkörét” méltatva Ashton és Füle azt ígérte, hogy az unió továbbra is támogatja az észak-afrikai ország ambiciózus reformtervét.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által küldött választási megfigyelők újságíróknak nyilatkozva kielégítőnek nevezték a voksolás lebonyolítását, de követelték, hogy a marokkói hatóságok vizsgálják ki azokat az eseteket, amelyekben feltehetőleg nyomást gyakoroltak a választópolgárokra. A tizenöt európai megfigyelő legalábbis úgy értesült, hogy nyomást gyakoroltak azokra, akik a voksolás bojkottjára szólítottak fel.
25-30 százaléknyi tiltakozó
Összességében rendben találta a voksolást az amerikai Nemzeti Demokrata Intézet (NDI) 35 fős nemzetközi megfigyelő csoportja is – mondta el a csoport egyik tagja, Szelényi Zsuzsa telefonon az MTI-nek. Az általa alacsonynak nevezett részvételi aránnyal kapcsolatban megjegyezte, a júliusi népszavazáson a választópolgárok még több mint hetven százaléka járult az urnák elé. Az év elején indult ifjúsági mozgalmak azonban úgy érzik, a kurrens hatalom – és elsősorban a király – kiszorította őket az alkotmányozási folyamatból, emiatt bojkottot hirdettek. Szelényi Zsuzsa megjegyezte, sok volt az érvénytelen voks, a leadott szavazatok 25-30 százaléka kifejezetten tiltakozó volt: leadói összefirkálták, megjegyzéseket írtak a cédulákra, jelezve, a mostani struktúra nem elfogadható számukra.
Szelényi Zsuzsa az esetleges visszaéléseket firtató kérdésre többek között megjegyezte: nagyon rövid – mindössze kéthetes – volt a választási kampány, s a választásokat csupán két hónapja írták ki; a választásokra való felkészülés terén lehet gondolni esetleges manipulációkra, hátrányos helyzet kialakulására. Marokkóban nagyon jelentős törzsi közösségek élnek főleg az ország déli területein, s léteznek olyan feltételezések, hogy nem feltétlenül egyéni döntés alapján szavaztak a polgárok, hanem teljes nagycsaládok, törzsek a pártokkal valamiként megállapodva adták le a szavazatukat.
