Az elnöki hivatal közleménye szerint a kormányfő tudatában van a kormánytöbbség hiányával zárult keddi parlamenti szavazás következményeinek, ugyanakkor kötelességének érzi az európai partnerek által várt gazdasági lépések megtételét. Ezért Berlusconi a reformokról november végére kitűzött szavazás után adja be lemondását Napolitanónak, aki akkor megkezdi a pártokkal való konzultációt.
Kormányforrások szerint Berlusconi egyeztetésre ment Napolitanóhoz, nem állt szándékában lemondani. Umberto Bossi, a kisebbik kormánypárt, az Északi Liga vezére, aki kedden Berlusconi félreállását szorgalmazta, úgy nyilatkozott, Berlusconi az államfőhöz tartva még nem tudta, lemond-e vagy sem, s Napolitanóval közösen döntött. Olasz alkotmányjogászok szerint az abszolút parlamenti többség elveszítése (a 2010-es zárszámadásról szóló keddi szavazáson nem állt ki az összes kormánypárti képviselő Berlusconi mellett) nem kötelezte lemondásra a kormányfőt, a probléma nem jogi volt, hanem politikai.
A politikai elemzők emlékeztettek, hogy az EU-nak ígért stabilitási reformcsomag szavazásáig Berlusconi rendezheti koalíciója sorait. Hozzátették, az sem biztos, hogy Berlusconi lemondása után előrehozott választások következnek. Nem kizárt, hogy Napolitano a konzultációk során más megoldást talál. „Berlusconi mégiscsak lemondott, ezt minél előbb hivatalosan is tudomásul kell venni” – reagált az elnöki palotából érkező hírre az ellenzéki Demokrata Párt (PD). Drámainak nevezte az olasz helyzetet Olli Rehn európai pénzügyi biztos. A római kormánytöbbség erővesztését követően a tízéves olasz államkötvények hozama 6,78 százalékra ugrott.
Pluszba fordultak a mutatók
Jelentős mozgást idézett elő a világ tőzsdéin az olasz államfőnek az a kedd esti bejelentése, hogy lemond Silvio Berlusconi miniszterelnök. Hivatalos közlés szerint a kormányfő távozására azután kerül sor, hogy a parlament elfogadja a jövő évi költségvetési törvényt. Erre eredetileg november végén került volna sor, de a kormányfő tervezett lemondásának fényében a parlament előbb is dönthet.
Az euróövezeti Olaszország már hosszabb ideje a befektetők figyelmének a középpontjában áll részben amiatt, hogy csillagászati, 1,9 ezer milliárd euró körüli adóssága már-már kezelhetetlen. Épp az adósság nagysága miatt Olaszország nem is számíthat arra, hogy Európa összeadjon egy újabb mentőcsomagot, mint amilyet Görögország, Portugália, vagy Írország kapott. Olaszország az euróövezet GDP-jének 17 százalékát adja, míg például Görögország csupán 2,5 százalékát.
Berlusconi távozására az euró 1,3847 dollárig erősödött a hétfő késő esti 1,3775 dollárról. A WTI amerikai nyersolaj hordónkénti ára röviddel 20.30 óra előtt 1,24 dollár emelkedéssel 96,76 dolláron állt. A nyereség közel megduplázódott az olasz miniszterelnök távozásának a bejelentése óta. Ugyanekkor a decemberi jegyzésű aranyár 2,5 dollár emelkedéssel 1,793,6 dolláron volt, mintegy fél órával korábban még 1.800 dollár fölött állt a jegyzés. A New York-i értéktőzsde mutatói mind pluszba fordultak az olasz miniszterelnök távozásának a hírére.
