A 35 éves Csiu Hsziang (Qiu Xiang) a Garze tibeti autonóm terület Tavu (Dawu) megyéjének kolostorához tartozott, s a déli órákban követte el tettét. A hírügynökség közlése szerint indítéka ismeretlen, az ügyben megkezdték a nyomozást. Ez volt az elmúlt időszak tizenegyedik önégetése vagy önégetési kísérlete a térségben. Ugyanezen a településen a múlt héten egy buddhista szerzetes gyújtotta fel magát. A szomszédos – ugyancsak többségében tibetiek lakta – Apa (Aba) megyében eddig nyolcan követtek el önégetést. Tibeti emigráns szervezetek a többnyire huszonévesek akcióit tiltakozó figyelemfelkeltésnek tekintik a tibetieket ért jogsérelmek ellen.
A kínai külügyi szóvivő korábbi megnyilatkozásai szerint a pekingi kormány úgy véli, hogy a határon túlról bátorítják az önégetéseket, Pekingben a dalai lámát és köreit tartják azokért felelősnek. Az akciókat a buddhista vallás által tiltottnak nevezik, és a szeparatizmust szolgáló bújtatott terrorcselekménynek minősítik. Az esetek közvetlen kiváltó okai ismeretlenek, de nyomukban egyre erőteljesebb a nemzetközi felháborodás Európában, illetve az Egyesült Államokban, s egyre több és hevesebb kritika fogalmazódik meg a kínai vezetéssel szemben. Kína teljes mértékben belügynek tekinti a Tibettel és a tibeti nemzetiséggel kapcsolatos kérdéseket, s a tibetiek vallási vezetőjét, a dalai lámát „a Nyugat bábjának”, kétarcú, „szerzetesruhába öltözött farkasnak” tartja.
Peking sem külföldi kormányokkal, sem az indiai Dharamszalában létrehozott emigráns tibeti kormánnyal nem hajlandó semmiféle tárgyalásba bocsátkozni Tibet státusáról. A külföldi kormányok vagy szervezetek által rendszerint felvetett „tibeti kérdést” szuverenitása megkérdőjelezésének tekinti Kína, s azt hangoztatja, hogy a terület fölötti fennhatósága hétszáz évre visszanyúlóan történelmi tény.
origo.hu
Menczer: Zelenszkij elmondta, hogy ő is irányítja a Tisza Pártot
